Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „E” szekció. Témaköre: A levéltárak és a művelődés - Dr. Dóka Klára: Beszámoló az „E” szekció munkájáról

mélyi feltételeit illetően. Nincsenek kiállítóhelyek, függetlenített közművelődési szakemberek és a pénzügyi keretek is jóval kisebbek, mint a társintézményeknél. A könyvtárak és múzeumok a jobb feltételek birtokában sokkal látványosabb eredményeket érnek el, ami meghatározza a nekik juttatott következő támogatás mértékét is. Igya levéltár az "ördögi kör"-ből nem tud kitörni. A levéltár közművelődési munkája keretében már 1965-ben megjelent történeti olvasókönyvük, 1970-től adják ki a Levéltári Füzeteket, és 1977-ben megjelent az első évkönyv is. 1981-től a Levéltár kapcsolatrendszere kibővült, és a történeti ismeretterjesztés legfontosabb fóruma a TIT lett: 1982-ben ugyanis a megyei történelmi szakosztály elnökévé és az Országos Történelmi Választmány egyik alelnökévé a megyei levéltár igazgatóját választották. A TIT segítségével a levéltári anyagról diasorozat készült, amelyet az iskolákban, a fakultációs órákon sikerrel vetítenek. Felvették a kapcsolatot az egyes iskolák történelmi-honismereti szakköreivel, ahonnan a gyerekek által gyűjtött történeti dokumentációs anyag egy része a levéltárba került. A megyében 11 Ifjú Történelembarát Kör működik, több mint bármely más megyében vagy a fővárosban. 1982-ben Sajóládon és Sátoraljaújhelyen sikerrel zárult e körök seregszemléje, ahol Fráter Györgyre, illetve II. Rákóczi Ferencre emlékezve, a tanulók olvasták fel színvonalas dolgozataikat. A levéltárnak nincs terme ahhoz, hogy helyben foglalkozásokat tartsanak, ezért az összejövetelekre az iskolákban kerül sor. A mozgalom megindulása óta sok volt a panasz, hogy hiányoznak a megfelelő segédkönyvek, a levéltári és módszertani ismeretek tanításához nincs irodalom. 1983-ban — ennek pótlására — jelent meg a "Múltunk forrásai" című belső segédlet a történelem szakkörök, történelembarát körök, tanárok számára. A kötetet a levéltár munkatársai írták, a következő témakörökben: — a történeti kutatás elmélete és története, a kutatás gyakorlata, szakirodalmi kalauz; — történeti segédtudományok (oklevéltan, kortan, pecséttan, címertan, írástan, genealógia, történeti földrajz, történeti statisztika); — magyar állam- és intézmény történeti vázlat az államalapítástól napjainkig; — levéltári és irattári alapismeretek (írásbeliség kialakulása és levétárak, mai levéltári hálózat, iratok, irattárak, iratselejtezés); — Borsod-Abaúj-Zemplén megye levéltárai; — országos és szaklevéltárak és egyéb közgyűjtemények Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vonatkozású fontosabb történeti forrásanyaga; — a megyei levéltár eddig megjelent kiadványainak bibliográfiája; — latin-magyar történeti kisszótár. A kiadvány a megyében nagy sikert aratott, ezért elhatározták hasonló anyagok összeállítását a helytörténeti kutatás elősegítése érdekében. A TIT-tel és a megyei könyvtárral közösen fogják kiadni a megye településeire vonatkozó legfontosabb levéltári forrásanyagok kalauzát. Az intézmények közötti együttműködést segítik a közös kiállítások is. Mivel Miskolcon nincs a levéltárban kiállítóhely, a múzeum és könyvtár biztosít lehetőséget a levéltári iratok bemutatásához. 1982-ben a megyei könyvtárral közös módszertani napot tartottak, amit a későbbiek során rendszeressé kívánnak tenni. Ez a rendezvény a honismeret-helytörténet amatőr művelőinek képzését szolgálja. 85