Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „D” szekció. Témaköre: Az olvasóvá nevelés – mint oktatási feladat a könyvtárosképzésben és továbbképzésben - Katsányi Sándor: Az olvasóvá nevelés – mint oktatási feladat a könyvtárosképzésben és továbbképzésben

KATSÁNYI SÁNDOR, az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetője AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS - MINT OKTATÁSI FELADAT A KÖNYVTÁROSKÉPZÉSBEN ÉS TOVÁBBKÉPZÉSBEN A könyvtárosegyesület győri vándorgyűlésének vezértémája: a könyvtár és olvasója. Tehát a dokumentumok, illetve információk szervezett tára egyfelől, a használó másfelől. A könyvtárosi munkában ez a két pólus elméletileg jól elkülöníthető: egyfelől áll a rendszerezett gyűjteménytár létrehozásának és fejlesztésének feladata, vagyis az állomány építése, rendezése, visszakereshetőségének biztosítása, másfelől az olvasó szükségleteinek feltárása, kiszolgálása, orientálása. (Az "olvasóvá nevelés" fogalmát tehát tágan értelmezem: a könyvtári munka minden emberi kapcsolatát oda sorolom.) "Ami kint van, bent is van"; a tényleges könyvtári tevékenység struktúrája valahol a képzés szerkezetében is tükröződik. Nem mechanikus tükörképként természetesen, hiszen az ismeretek tananyaggá szerveződésének sajátos törvényei vannak, s ezek sokszor átformálják az átadandó ismereteket is. Éppen itt kezdődnek a gondjaink. Nézzük meg figyelmesen, immár az oktathatóság szempontjait is figyelembe véve, hogy mi jellemzi a könyvtárosi tevékenységnek azt a két nagy tartományát, melyet kiindulópontként elkülönítettünk. Az információk (illetve az ezeket hordó dokumentumok) rendszerezett tárának kialakítása elméleti alapként — végső soron — az informatikára épül, alappillérei a matematika, a matematikai nyelvészet, a formális logika. Az ismereteknek ez a tartománya tehát alkalmasnak látszik arra, hogy megalapozott tudományként elegánsan vonuljon be akár a hagyományos egyetemi diszciplínák közé is. Ami pedig a gyakorlati ismereteket illeti: a legfontosabb területeket, pl. a katalogizálást, a könyvtári osztályozást részletekbe menő, nemzetközi együttműködéssel csiszolt szabályok rendezik, az oktatás számára jól körülhatárolt, és könnyen számonkérhető ismereteket nyújtva. Ezen a területen a könyvtárosképzés viszonylag kemény, jól oktatható és önálló diszciplínává szervezhető ismeretanyaggal dolgozik. 70