Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „C” szekció. Témaköre: Az olvasóvá nevelés feladatai és módszerei a zenei könyvtárakban - Szabó Ferencné: Egy új zeneműtár működésének tapasztalatai

SZABÓ FERENCNÉ, a Baranya megyei Könyvtár zeneműtárának vezetője EGY ÚJ ZENEMŰTÁR MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI (Rövidítve.) A Baranya megyei Könyvtár zenemű- és hangtára két és fél éves "múltra" tekinthet vissza, egyelőre még nem a könyvtári normák szerint kívánatos alapterületen (új épületszárny építése során megvalósuló bővülés reményében). Kilenc különböző programot tizenketten hallgathatnak egyidőben. Az új szolgáltatás bevezetése előtt csak mértékkel éltünk a propagandával, szem előtt tartva mind "tanuló" zeneműtár voltunkat, mind pedig azt, hogy egy tömegesen megnyilvánuló érdeklődésnek csak a jelenleginél tágasabb helyiségben, nagyobb volumenben tudunk megfelelni. A heti 26 órás nyitvatartáshoz járul még a csoportos foglalkozások, rendezvények szervezése és lebonyolítása, a folyamatos állománygyarapítási és feldolgozó munka, a igényes szaktájékoztatást megkövetelő referensz tevékenység. Jószerével megkétszereződött az induló hanglemez állomány, a látogatók száma e mértéket jóval meghaladta, a helyben hallgatott zeneművek száma pedig háromszorosára nőtt. A csoportos könyvtárbemutató foglalkozások bizonyultak leghatékonyabbnak a könyvtárhasználatra nevelésben, melyekkel a különböző korosztályok megnyerését tűztük célul. Ehhez járultak a zeneműtárban megtartott órák, továbbá az önálló szervezésű zenei rendezvények. A látogatók egyéni igényeinek (aktív muzsikusoknál hangszer vagy hangfaj) feltüntetése az adatlapon megkönnyíti a zenei könyvtáros tevékenységét, hogy "testreszabott" javaslatokkal kedveskedhessen "törzsközönségének". Zenehallgatáshoz kottát, ennek hiányában szövegkönyvet, műismertetést, lemezborítót vagy mellékletet adunk kézbe. A segéd könyvtárra épülő, egyre színvonalasabbá váló szaktájékoztatás kedvet csinál a szakembereknek az anyagban való önálló búvárkodásra és a továbbiakban arra is, hogy a tanárok növekdékeiket szintjüknek megfelelő öntevékeny feladatokkal bízzák meg. Az intézményes és személyes kapcsolatok kialakulása lassan egész rendszerré alakul (a város oktatási intézményei, a megye könyvtárainak zenei részlegei, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, hivatásos és amatőr muzsikusok), lehetővé teszi a gyűjtemény beilleszkedését a város, a megye, az ország kulturális életébe. 67