Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A szekciók ülései - „A” szekció. Témaköre: A könyvtárhasználatra nevelés a felsőoktatásban - Timon László: A szakirodalmi ismeretek oktatása a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában
Az oktatást diafilmsorozattal, irodalomkutatási feladatlap szerkesztésével, hivatkozási mintalapok közreadásával tettük szemléletesebbé, gyakorlatibbá. A szaktanszékekkel való együttműködés a szakirodalmi ismeretek oktatása eredményességének nélkülözhetetlen feltétele. Csak értelmes cél érdekében lehet eredményesen irodalmat keresni; a várható eredmény serkenti a hallgatót a jobb munkára. Az együttműködés számos tanszékkel jó, támaszkodnak a munkánkra. A szakirodalmi ismeretek oktatását nem célszerű a szaktanszékek oktatóira bízni, ez ismétlődésekhez vezetne, ugyanakkor kimaradnának az ismertetésből a lényeges tájékoztatási segédeszközök, melyek különben is a könyvtárban állnak csak maradéktalanul rendelkezésre. A szakirodalmi ismeretek oktatásának eredményei A közlekedésmérnöki és a gépészmérnöki kara szakirodalmi ismereti oktatás megkezdésekor már felméréseket végzett a hallgatók között. Általában fontosnak és nélkülözhetetlennek tartották a tárgy oktatását, és javaslataik alapján került a szakirodalmi ismeretek oktatása a diplomatervezés időszakából a harmadik évre. Személyes tapasztalatom, hogy a kötelező szakirodalom ismereti oktatás bevezetése után megnőtt a könyvtár- és szakirodalom-használat, míg ez elenyészően csekély ama karok hallgatói részéről, ahol ilyen nem folyik. Örvendetes, hogy az építészhallgatók gyakorlata eltérő: ők nagymértékben használják a könyvtárat, bár nincs kötelező szakirodalomismereti oktatásuk. A szakirodalmi ismeretek oktatásának fejlesztése és kiterjesztése Az oktatott anyag folytonos szakmai fejlesztése nélkülözhetetlen, korszerűsítésük folyamatos, beleértve ma már a számítógépes szakirodalmi információs rendszerek ismertetését. Az oktatás kiterjesztésében újabb eredményünk: az építőmérnöki kar új tantervében a nappali hallgatók részére a választható kötelező tantárgyak közé iktatta. A szakirodalmi ismeretek további kiterjesztésének azonban részben személyi, részben tárgyi korlátai vannak. Ahhoz, hogy egy 300 fős évfolyamot egyetlen 14 tanulmányi hetes félévben 6 fős csoportokban oktathassunk, minden héten legalább négyszer egybefüggő hatórás órarendi helyre van szükség. Ha az egyéb tárgyak beosztása a karon belül olyan, hogy minden szak — azaz minden hallgató — szabad délelőttje vagy délutánja azonos, vagy csak két ilyen alkalom van a héten, az előírt 6 fős csoportból azonnal 12 fős lesz, és ezzel együtt a hat 45 perces órából hat 60 perces óra egyvégtében. A legjobb esetben is — 300 fős évfolyam egy féléven belüli oktatása esetén — a gyakorlatvezető heti terhelése 18—24 óra. Ennél pedig nagyobb létszámú évfolyamok is vannak. 46 #
