Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A XV. vándorgyűlés témája: A könyvtár és olvasója. Olvasóvá nevelés, a felhasználók és a könyvtár kapcsolata - A plenáris ülés előadásai - Sándor György: A tömegkommunikáció szerepe és hatása a könyvtárak és az olvasó kapcsolatában
különféle elektronikus játékok, és néhány ezer ember képmagnójával rögzít műsorokat, illetve saját választása alapján játszik le kazettán tárolt, kölcsönzött vagy vásárolt felvételeket. Húsz év múlva a képernyő legfontosabb kínálata várhatóan a "hagyományos" tévéműsor lesz, de a kínálat lényegesen bővül. Mi azon gondolkodunk, hogy két egésznapos nemzeti műsor mellett egy harmadik, műholdról sugárzott nemzetközi program is adjon majd választási lehetőséget. Ezt indokolják a változó belső igények, valamint az a várható verseny a nézőért, amelyet a nagyszámú műholdas program megjelenése hoz magával. Országunk területén előreláthatólag nemcsak valamennyi szomszédos ország műsora lesz fogható, de számos távolabbi ország kínálata is. A nemzeti és a külföldi programok mellett nő a szerepük a speciális körzeti és városi, helyi adásoknak. Elképzeléseink szerint az öt nagy gazdasági-kulturális régió központjának (Pécs, Szeged után Miskolcnak, Győrnek és Debrecennek is) legyen olyan tévéstúdiója, amely nem a körzetről az országnak — mint most —, hanem a körzetnek készít fontos helyi információkat tartalmazó műsorokat. A demokratizálás és a decentralizálás jegyében épülnek majd ki a városi, úgynevezett nagyközösségi antenna- vagy kábeltelevíziós rendszerek. (Pécsett már folynak a kísérletek, de más városokban is történnek kezdeményezések.) A kábeltelevízió sok csatornán működik, alkalmas arra, hogy jó vételi lehetőséget teremtsen a hazai és a külföldi programokhoz, de igazi lehetősége az, hogy egy-egy lakótelep, város lakosainak olyan témákról adhat információkat, amelyek közvetlenül csak őket érdeklik. A kábeltelevíziózás speciális adottsága, hogy a visszacsatolást is lehetővé teszi: a néző is véleményt nyilváníthat. A könyvtárosokat a kábeltévének különösen az a tulajdonsága érinti majd a jövőben, hogy számítógéppel összekapcsolva sokcsatornás információs adattárat alkot, s ezáltal nem írásos, hanem elektronikus kölcsönzést valósít meg. A képernyő további alkalmazási lehetőségei közül mindenekelőtt a képújság érdemel említést. Nem abban a formában, ahogy ma esténként látjuk, hanem ahogy teletext vagy Videotext néven már egyre több helyen működik. E technikai megoldás lényege az, hogy a kisugárzott műsort vivő sorok igénybe nem vett hézagjaiban láthatatlanul el lehet juttatni a képernyőkre egy nagyterjedelmű, 100 oldalas újság legfrisebb kiadását. Mindazok, akik megfelelő dekóderrel rendelkeznek, bármikor láthatóvá tehetik ezt az újságot a műsorok szünetében, reklám, konferálás idején, vagy akár a számukra érdektelen műsor helyett — ilyen pedig szép számmal akad. Ez a technika már megvalósult, ám arra, hogy készülékünk az előfizetett napilap papírra vetett másolatát adja kezünkbe, még néhány évet várni kell. Mivel a számítógép segítségével bármely szöveg, ábra kiírható a képernyőre, a jövő könyvtárosának a képernyővel éppen úgy kell boldogulnia, mint ma a papírra nyomtatott szöveggel. A képújság és a képernyőn továbbított szöveg még feltételezi a közösségi szerkesztőségeket, adattárakat, de a képernyő az egyéni tevékenységnek, az önálló választásnak is több helyet ad majd. A képmagnók, videojátékok elterjedését külön meg kell említenünk. A képmagnó egyéni felvételt vagy automatikus műsorrögzítést és vásárolt vagy kölcsönzött kazetták lejátszását egyaránt lehetővé teszi. A videojátékok szintén az egyéni választás körét bővítik, és a képernyőnek otthoni, illetve közösségi, iskolai játékszerként Való 33
