Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 2. Társadalomtudományi szekció. A közgazdaságtudományi információellátás - Huszár Ernőné dr.: A közgazdasági szakirodalmi tájékoztatás helyzete és feladatai
forrásadatok számítógépi tárolásával, kumulált tárgymutatók készítésével jelentős előrelépést tesz a szakirodalmi tájékoztatás országos ügye. A hazai és külföldi szakirodalom új rendszerű tartalmi feltárása, az adatok számítógépi tárolása, az összehangolt, tudatos kurrens és retrospektív tájékoztatási rendszer kialakítása párhuzamosan történik a régi szolgáltatások fenntartásával. Jelenleg erre még akkor is szükség van, ha ez többlet terhet ró az információs szakemberekre. Az együttműködés a tájékoztatás szolgálatában A korszerűen szervezett szakmai, szakirodalmi tájékoztatási rendszer kiépítése — fejlett technikai, számítógépi apparátus bekapcsolásával — költséges, megtérülésére, népgazdasági hatékonyságára közvetlen méréseket nem lehet alkalmazni. A jól működő szakirodalmi tájékoztatás haszna, hatékonysága jelentkezik abban az időmegtakarításban, amit a szakembereknek nem kell a keresésre, szelektálásra, utánjárásra stb. fordítani. (Ez az időráfordítás egyes vélemények szerint a kutatási idő 90 százalékát köti le, és csak 10 százalék jut az alkotó munkára.) A költség- és időtényező, sok egyéb működési feltétellel együtt, szükségessé teszi a közgazdasági gyűjtőkörű könyvtárak és különböző információs intézetek együttműködését. Az együttműködés eddig a legkeményebb feladat, tudniillik együttműködni csak akkor lehet, ha 1. az egyes könyvtárak információs tevékenységei komplementer jellegűek, egymást kiegészítők, illetve késznek mutatkoznak ilyen irányú váltásra; 2. vagy azonos munkát több könyvtár végez el, pl. osztott dokumentáció, ilyenkor viszont az szükséges, hogy a tartalmi feltárás szempontjai, módszerei tekintetében egységességre jussanak, és a korábbi igényeket legalább azonos szinten, vagy még magasabb színvonalon kielégítsék. Amennyiben e szempontokat nem sikerül maradéktalanul érvényesíteni, nincs információs együttműködés, csak a régi hagyományos csere-bere folytatódik, vagy újraéled. A közgazdasági könyvtári és szaktájékoztatási együttműködés eddigi eredményei: a Közgazdasági Egyetem és a Világgazdasági Kutatóintézet könyvtárai megállapodásra jutottak a számítógépes szakirodalmi adatbázis létrehozásában és a magyar szakirodalomról kurrens referáló folyóirat kiadásában. A KSH Könyvtárával megbeszélések folynak, eddig még konkrét eredmények nélkül. A közgazdasági gyűjtőkörű könyvtárak többsége igényli a kooperációt, csak éppen megfelelő személyi és technikai háttér hiányában az együttműködéstől inkább támogatást szeretnének kapni. A különböző tudományterületek információs szakközpontjai közötti együttműködés hatékonyabbnak tűnik a tájékoztatási "rendszer" rendszerré szervezése szempontjából, nem azért, mert itt elvileg "egyenlő" szerepkörű intézetekről van szó, hanem azért, mert napjainkban a kutatók egyre jobban igénylik a sokoldalú, interdiszciplináris tájékoztatást. A közgazdasági szakirodalmi tájékoztatást az elkövetkező években — külső, belső feltételek következtében — elsősorban a meglevő, belső erőforrásokra lehet alapozni. A hazai közgazdasági szakirodalmi információs rendszer fejlesztése során azonban biztosítani kell a szakterület világirodalmának áttekintését is az országban megtalálható dokumentumokról nyújtott szakszerű, gyors, tartalmi, elemző tájékoztatás mellett. Ezért a 73