Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 1. Műszaki Szekció. Az online szolgáltatások helyzete és a fejlesztés feladatai a műszaki tájékoztatásban - Vajda Erik: Az online szolgáltatások helye és szerepe az információs szolgáltatások rendszerében
vei ezt a munkamegosztással létrehozott adatbázisokból nyújtott tájékoztatást meg is lehet valósítani. Mindezt tehát gyakorlatilag a számítástechnika könyvtári és információs megjelenése tette lehetővé. Erre azt mondhatná valaki, hogy az információszolgáltatási forradalom voltaképpen ekkor történt, és az online szolgáltatások kialakulása, (ami egyben a "negyedik lépés") ehhez képest nem jelent újat. Ha valójában mégis nagyon sok újat jelent, az azért van, mert ha pusztán a számítástechnika, sőt akár a külső adatbázisok használatával próbálnók megoldani a bárhol, bárki által feldolgozott releváns információk elérését, akkor ez feltételezte volna, hogy egy intézménynek, vagy egy intézményrendszernek egy ország vagy egy szakágazat területén mindazokat a mágnesszalagos adattárakat be kellett volna szereznie, amelyekből információt akar adni. Ha ezek az intézmények nem alkotnak hálózatot, akkor információt keresni (kerestetni) csak szétforgácsoltán, sok intézménynél tud a több adatbázisban érdekélt felhasználó. Ehhez képest jelent forradalmi változást az a bizonyos "online lehetőség", amiről beszélünk. Mindannyian tudják, hogy maga az online szó tükörfordításban azt jelenti, hogy "vonalban", valójában azt, hogy a használó, a "kérdező" távközlési kapcsolatban van a számítógéppel. A lényeg azonban nem az, hogy a számítógép, ahelyett, hogy A helyen írna ki egy listát és azt elküldenék B helyre, a feldolgozási eredményeket távközlési úton továbbítja. A lényeg az, hogy ez az információkeresési mód beavatkozási lehetőséget nyújt a számítógépes keresés folyamatába, más szóval: nem az a fontos, hogy ez az üzemmód online, hanem az, hogy interaktív. Aki interaktív információkeresést végez, az menet közben tudja irányítani, pontosítani az információkeresést, sőt menet közben válogathat az adatbázisokban. Ezért, bár az egyszerűség kedvéért az "online szolgáltatások" kifejezést használjuk a továbbiakban, gondoljanak arra, hogy a lényeg nem a vezeték, hanem az információkeresés párbeszédes lebonyolítása. Meg egy megjegyzés: az online kapcsolatokról szólva, mindenkor a Magyarországról a külföldi adatbázisokban végzett információkeresésről beszélünk. Ez nem jelenti azt, hogy az országon belüli dokumentációs-információs rendszerekben nincs, nem lesz és nem kell, hogy legyen számottevő online hozzáférési lehetőség, sőt, számos esetben az integrált, számítógépes könyvtári, illetve információs rendszereket csak az országon belüli online keresés és hálózat, vagy akár az egy-egy intézményen belüli online keresés teszi majd eredményessé, gazdaságossá. Online vagy "hagyományos" szolgáltatások — hamis alternatíva Ha az online szolgáltatási módnak a helyét keressük az információs szolgáltatások rendszerében, akkor két területet kell megvizsgálnunk. Az egyik az ún. "hagyományos" információs-dokumentációs szolgáltatások területe. Nem szívesen használom a "hagyományos" szót, mert ezek a szolgáltatások is gépesíthetők, korszerű számítógépes technológiára "tehetők át". Tárgyunk szempontjából sokkal helyesebb, ha az első lépésben összehasonlítás alapjául szolgáló tevékenységet saját feldolgozáson alapuló dokumentációs-információs tevékenységnek nevezzük. Erről csak röviden szólok, mert az 1981. évi vándorgyűlésen igyekeztem elemezni a külföldi, illetve nemzetközi adatbázisokon nyugvó és a saját feldolgozásra alapozott szolgáltatások viszonyát. 58
