Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Huszár István: Társadalmi haladás és a társadalomtudományi kutatások
Az nyilvánvaló, hogy minden tudományos intézmény a saját keretei között igyekszik megteremteni a könyvtári-dokumentációs bázisát saját kutatásai szakirodalmi információjának biztosítására. Tapasztalataim szerint ezek az intézményi keretek között működő könyvtári-dokumentációs részlegek igen eltérő módszerekkel és hatékonysággal dolgoznak — s országosan — a feldolgozásokban igen sok a párhuzamosság, nagyon eltérő a feldolgozások kutatási felhasználhatósága. Ezért támogatásra érdemesnek (sőt szükségesnek) tartom az egységes társadalomtudományi információs hálózat kiépítését. Ez a munka 1977-ben már elkezdődött a Társadalomtudományi Információs Munkacsoport létrehozásával, amely eddig több felmérést végzett, tervkoncepciót dolgozott ki. Jelenleg igen eredményesnek (mintaszerűnek) tekinthetjük az Országgyűlési Könyvtár információs szolgáltatásait jogtudományi és világpolitikai kérdésekben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárainak bázisán megkezdődött egy központi közgazdaságtudományi információszolgáltatás, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban pedig a szociológiai szakirodalmi információellátás kialakítása. Folyamatban van a pedagógiai információs szolgáltatás kiépítése is. Az országos szintű, rendszerszerű társadalomtudományi információellátás megteremtése azért is indokolt, hogy könnyebb legyen bekapcsolódásunk a különböző nemzetközi (szocialista és nem szocialista) információs rendszerekbe. Megkülönböztetett módon támogatjuk a szocialista országok Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszerének (MISZON) munkáját, az egységes automatizált információszolgáltatás létrehozását, a tartalmilag egyeztetett tevékenység fejlesztését. A bővülő társadalomtudományi kutatások szükségszerűen felvetik egy ugyancsak egységes társadalomtudományi adattár kidolgozását, a kutatási eredmények bármikori felhasználását döntéselőkészítő anyagok összeállításához. A levéltárak tudományos munkáját (szervezeti kereteit és munkamódszereit) rendeletekben szabályozták. A levéltárak fontos forráslelőhelyek, amelyek — szerintem — nincsenek eléggé kiaknázva. Gyakorlati tapasztalataimból tudom, hogy milyen sok gondot, nehézséget okoz a minisztériumok, országos főhatóságok, vállalatok, trösztök átszervezése, megszüntetése, levéltári anyagainak beolvasztása a fogadó intézmény levéltárába. Óriási fizikai, szellemi és idegi terheket ró ez a levéltárak munkatársaira. Úgy érzem, hogy az illetékes szerveknek, hatóságoknak több figyelmet kell fordítaniuk a levéltárakra, s a jelenleginél jobban bekapcsolni a tudományos kutatások vérkeringésébe. Befejezésül még egyszer köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhattam néhány gondolatomat a társadalmi haladás és a társadalomtudományok összefüggéseiről. Mi a kutatások irányítói és művelői, első számú segítőinknek, a munkánkban kiinduló pontnak tekintjük a könyvtárakat és levéltárakat. Azt kívánom, hogy munkájukhoz társadalmunk minél jobb feltételeket tudjon biztosítani, mert az alkotói munkának ez nélkülözhetetlen feltétele. 54
