Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Dr. Czibere Tibor: A műszaki és természettudományi kutatások helyzete és hatékonysága
A kutatási ráfordítások — más szóval a folyó költségek és a beruházások összege — pénzügyi források szerinti bontásban 1979-ben a következőképpen alakultak: kutatási ebből ráfordítás beruházás állami költségvetés 5,29 mdFt 1,09 mdFt műszaki fejlesztési alap 14,50 mdFt 1,87 mdFt vállalati eredmény 0,64 mdFt egyéb forrás 0,07 mdFt 0,02 mdFt Az 1979. évben tehát a kutatási ráfordítások teljes összege 20,5 mdFt-ot tett ki, amelyből 2,98 mdFt volt a beruházás. Ebből az összegből a műszaki és természettudományok a következőképpen részesedtek: kutatási ebből ráfordítás beruházás műszaki tudományok 12,12 mdFt 1,88 mdFt természettudományok 2,98 mdFt 0,61 mdFt A statisztikából az derül ki, hogy a magyar nemzetgazdaság a rendelkezésre álló kutatási ráfordítások túlnyomó többségét - vagyis a 20,5 mdFt-ból 15,1 mdFt-ot, azaz 74%-át a gazdasági célok elérésére közvetlenül is mozgósítható műszaki és természettudományi kutatások finanszírozására biztosította 1979-ben, és ez az arány a következő években is megmarad. Befejezésül néhány gondolat a tudományos kutatással szemben támasztott társadalmi igényekről. Úgy gondolom, hogy a korábban elmondottak alapján teljesen indokolt az a társadalmi igény, amely a hazai tudományos kutatásoktól egyre több olyan eredményt vár, amely közvetlenül vagy közvetve a termelésben is felhasználható. A kutatások finanszírozásakor — elsősorban a műszaki tudományok területén — olyan módszerekre van szükség, hogy a konkrét társadalmi igények kielégítését célzó kutatások a kutatóhelyek számára vonzóbbakká váljanak. Annak érdekében, hogy a tudományos kutatás és a társadalmi igények között szorosabb legyen a kapcsolat, a kutatók előtt jobban ismertté kell tenni a gazdaságfejlesztés távlati céljait és irányelveit. A megfelelő ösztönző és információs rendszer hiányában ugyanis nem várható el a kutatóhelyektől, hogy tevékenységüket a termelésben hasznosítható kutatási eredmények elérésére összpontosítsák. Szükség van ezen kívül arra is, hogy a kutatási eredményeket felhasználó termelői szektornak (mind ágazati, mind vállalati szinten) legyen megfelelő távlati és középtávú stratégiája, ami alkalmas arra, hogy a kapcsolódó kutatóhelyek tevékenységét a társadalmi igényeknek megfelelően orientálja. Ez a termelői szektorral szemben éppúgy indokolt társadalmi igény, mint a kutatóhelyek esetében a gyakorlatban hasznosítható eredmények elérése. 37
