Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Dr. Czibere Tibor: A műszaki és természettudományi kutatások helyzete és hatékonysága

hivatású (egyéb) kutatóhelyeken létrehozott kutatóbázis általában az adott intézmény, vagy vállalat tevékenységét hivatott elősegíteni, elsősorban a kísérleti fejlesztés terén kifejtett munkával. Ezek a kutatói kollektívák ma már nélkülözhetetlenek a tudományos technikai forradalom eredményeinek nagyüzemi adaptálásához. (...) A hatvanas évek óta a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés tervszerű irányításának fontos eszköze az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv (OTTKT), amely egyrészt tartalmazza a kutatás-fejlesztés (K+F) állami irányításának fontosabb elveit, másrészt rögzíti azokat a társadalmi, gazdasági és tudományos szempontból fontos kutatási feladatokat, amelyek hosszabb távú megoldására koncentráljuk kutatási erőforrásaink jelentős részét. A világgazdaságban bekövetkezett változások hazánkra gyakorolt hatása megkövetelte a hetvenes évek végére a gazdaságpolitika és kutatáspolitika kapcsolatának szorosabbra fűzését, így került sor az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv (OKKFT) kidolgozására, amely az 1981-85. évekre szól. Az OKKFT egyrészt a kutató-fejlesztő tevékenység egészét iránymutatásával és finanszírozási előirányzataival orientálja, másrészt országos szintre emelt programjaival konkrét kutató-fejlesztő tevékenységet szervez. A terv a VI. ötéves tervre szólóan 15 programmal indul, s ebből 13 közvetlen gazdasági célra irányul. Az OKKFT népgazdaságunk termelési szerkezetének korszerűsítésével és külgazdasági egyensúlyának javításával kapcsolatos kutatási és műszaki fejlesztési feladatokra orientál. Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv (OTTKT) a jövőben a hazai tudományos kutatás hosszútávú feladatait irányzat jelleggel tartalmazza. Az egyes irányzatokra alapozva — ha a kutatások már eléggé előrehaladottak — olyan programok alakíthatók, amelyek azután bekerülhetnek a középtávú OKKFT-be. így a hosszútávú OTTKT továbbra is forrása marad az OKKFT-nek. (...) A kutatás személyi és anyagi feltételei A kutató-fejlesztő tevékenység színvonalát és hatékonyságát, új tudományos eredmények elérését, s így végső fokon a tudományos-technikai haladás ütemét — minden más feltétel biztosítása mellett is — alapvetően a tudományos kutató munkára alkalmazott szakemberek száma és a feladatokhoz viszonyított felkészültsége határozza meg. A kutatás-fejlesztés területén dolgozó szakemberállomány az új eredmények létrehozásának legfontosabb feltétele. Ebből következik, hogy a tudományos kutatás személyi feltételei biztosításának döntő feladata a kutató-fejlesztő munkára alkalmas szakemberek képzése és továbbképzése. A kutatás-fejlesztés területén dolgozók képzésének bázisai a felsőoktatási intézmények, jóllehet, ezen intézmények elsődleges feladata nem a tudományos kutatók képzése. De az egyetemek és főiskolák — a tudományok alkotó művelésére való kötelezettségük révén — alkalmasak arra is, hogy legkiválóbb hallgatóikat szaktudományok művelésére felkészítsék és kutatókká való továbbképzésüket segítsék. (...) A kutatás személyi és anyagi feltételei között — különös fontossága miatt — meg kell említeni a hazai könyvtárhálózatot, és nem utolsósorban az ott dolgozó könyvtárosok tevékenységét. A felszabadulás óta eltelt három évtizedben a hazai tudományos élet nagymértékű fellendülésével együtt könyvtárhálózatunk is kiterebélyesedett, tevékenységével 35