Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Gyermekkönyvtáros Szekció, Ifjúsági Könyvtáros Szekció - Kerekes Pálné: Az aktív könyvtárhasználatra nevelés problémái a budapesti közművelődési könyvtárakban

Kerekes Pálné, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főmunkatársa, az M KE Gyermekkönyvtáros Szekciójának elnöke AZ AKTÍV KÖNYVTARHASZNALATRA NEVELÉS PROBLÉMAI A BUDAPESTI KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAKBAN „Már az óvodás korban meg kell kezdeni a könyv- és könyvtárhasználatra való nevelést, az általános és középfokú iskolák pedig a tananyag elsajátításának és általában az ismeretszerzésnek nélkülözhetetlen módszereként fejlesszék ki minden tanulóban a könyvtárhasználat készségét és szokásait; ... \ „... propagálni kell a különféle (könyvtári) szolgáltatásokat, meg kell ismertetni igénybevételük módját . (Idézet a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásaiból). A konferencia hangsúlyosan foglalkozott a gyermekek és fiatalok könyvtárhasználatra nevelésének kérdéseivel. Ennek szellemében készítettük elő az ifjúsági és gyermekkönyvtárosok szekciójának együttes ülését a vándorgyűlésre. Bennünket, gyermekkönyvtárosokat a gyemekek és az ifjúság könyv- és könyvtárhasználatra nevelésének, az aktív könyvtárhasználat folyamatának problémái régóta foglalkoztatnak. E kérdésről már többször vitatkoztunk külön-külön és szekcióüléseken is. Tény, hogy a korosztályok könyvtári érdeklődése fokozatosan csökken: Veszprémben egy 1973-as felmérés szerint az általános iskolások csaknem 50%-a, a 15-18 évesek 37,5%-a, a 20-24 évesek 2Q% alatt tagjai a közművelődési könyvtáraknak, míg később ez az arány 15% körül stagnál.

1 A budapesti arány ennél rosszabb, és a főváros különböző kerületeiben eltérőek: a könyvtárakkal sűrűbben telepített kerületekben, vagy ahol korszerű szolgáltatást nyújtó könyvtár működik, az olvasói arány magasabb. Ez is azt bizonyítja, hogy a könyvtári szolgáltatások minősége és a könyvtárak telepítése nagymértékben befolyásolja a beiratkozok számát. Az olvasás megszerettetésében, az értelmes könyvtárhasználatra való tanításban a könyvtár szerepe és felelőssége a felnőtt korig kihatóan is nagy. Ezért a gyermekek könyvtári tagságának arányával nem lehetünk elégedettek. Bár a gyermekolvasók száma Budapesten 1975 és 1980 között 45.117-ről 54.267-re emelkedett, de az olvasók számának emelkedésénél lényegesen gyorsabban nőtt az általános iskolai tanulólétszám. Az 1975-ös évet alapul véve a tanulók száma budapesti átlagban 25,9%-kal, míg az olvasóké csak 18%-kal nőtt. „Már 1980-ban csaknem 20 ezerrel növekedett az általános iskola első évfolyamába lépők száma az előző évihez képest. A következő három évben ennél is nagyobb évjáratok várhatók. E hullám hatására a nyolcvanas évek közepére (kb. 1985-re) mintegy 130 ezerrel több lesz az általános iskolában tanulók összlétszáma. Nagyrészük alsó tagozatos gyerek. "

2 A beiratkozott olvasók arányának további romlásával tehát számolnunk kell. Az alsó tagozatosak, főként a 1. és 2. osztályosok még nem tekinthetők tényle95