Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Társadalomtudományi Könyvtári Szekció - Vida Sándor: A tájékoztatás helyzete és fejlesztési feladatai a politikai tudományok területén

Vida Sándor, az MSZMP Politikai Főiskola Könyvtárának igazgatója A TÁJÉKOZTATÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A POLITIKAI TUDOMÁNYOK TERÜLETÉN A POLITIKATUDOMÁNY KIALAKULÁSA ÉS TEMATIKÁJA A politikatudományt a világ számos országában már önálló tudományágként ismerik el. Több tucat folyóirata és könyvtárnyi irodalma van. A Nemzetközi Politikatudományi Egyesület 35 nemzeti társaságot, 220 kutatóintézetet és több mint 500 egyéni tagot számlál, 1979 nyarán már a 11. világkongresszusát tartotta Moszkvában. A 70-es évektől kezdve — mint más szocialista országokban - hazánkban is megkezdődtek a politikatudományi kutatások, elsősorban a Társadalomtudományi Intézetben és a Politikai Főiskolán. Ezek mellett számos társadalomtudományi kutatóhelyen a tudományos szocializmus, a filozófia, a szociológia, a közgazdaságtudomány, illetve más társadalomtudományágak tárgykörében ugyancsak folynak politikatudományi jellegű kutatások. Az elmúlt évtizedben hazai tudományos körökben élénk eszmecsere bontakozott ki a politikatudomány társadalmi szerepéről, szükségességéről, önálló tudományként történő elismeréséről, tárgyáról, módszeréről, a politikához való viszonyáról, kapcsolódásáról más társadalomtudományokhoz. Különböző tudományos fórumokon is vitatták a kérdést. Ezzel egyidejűleg vezető pártszervek állásfoglalásaiban többször megfogalmazódott az igény a szocialista állammal, a politikai rendszerrel, a demokráciával, a hatalommal, annak gyakorlásával, a politikai intézmények fejlődésével foglalkozó kutatások fejlesztésére. 1979 elején a párt Központi Bizottsága mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság is foglalkozott a tudományterület helyzetével, fejlesztésének feladataival. Mit is értünk politikatudományon? Két rövidebb és egy viszonylag hosszabb meghatározást említek: — A politikatudomány a marxizmus általános politikaelmélete. — Interdiszciplináris, komplex jellegű tudomány. — A politikatudomány tárgya: a politikai uralom, az állam, a politikai párt, a pártszervezet, a politikai doktrína, párttagság, pártrendszerek, a politikai folyamatok (pl. forradalom, reform, válság, irányítás és tervezés), a politikai viselkedés és végül a politikai kultúra. A politikatudomány, politológia — mindkét kifejezést használjuk — nálunk viszonylag fiatal tudományterület. Az első kutatások témái ugyanúgy kapcsolódtak a többi társadalomtudományi területhez - jog, tudományos szocializmus, közgazdaságtan stb. -, mint a kutatók, akik e tudományszakok keretei között léptek a politikatudomány területére. 77