Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Műszaki Könyvtáros Szekció - Vajda Erik: A tájékoztatás és az állományalakítás fejlesztése a műszaki, mezőgazdasági és természettudományi könyvtárakban

citások lényegesen korlátozottabbak, mint az országos vagy ágazati szolgáltatások esetében. Mindehhez még hozzájárul, hogy - már csak a helyi számítóközpont presztízse miatt is —, gyakran jószándékkal, e „rendszerek saját szoftver-fejlesztés eredményeként jönnek létre, holott sokkal célszerűbb lenne e célra az országosan és nemzetközileg már régen kifejlesztett programcsomagok használata, vagy legalábbis ismerete és adaptálása. Akkor talán kevésbé lennének büszkék az új rendszerek szülői és bábái, de a rendszerek jobban működnének. Hangsúlyozzuk: a többé-kevésbé centralizált, nagyobb terjedelmű, saját feldolgozáson alapuló szolgáltatások gépesítése célszerű és helyes. A helyi gépesítés is indokolt lehet integrált rendszer keretében, illetve ha azt terjedelmi, mennyiségi okok indokolják, feltéve, hogy a gépesített rendszer olyan dokumentumok feldolgozására szorítkozik, amelyek kiegészíthetik a máshonnan átvett feldolgozási eredményeket.Tulajdonképpen helyi körülmények között ugyanaz a józan követelmény, mint amiről országos méretekben már beszéltünk, a „külső" és a „saját" adatbázisok közötti választás dilemmájáról szólva. Nem választani kell, hanem használni kell a külső (ez esetben a központi, illetve ágazati, esetleg nemzetközi) szolgáltatásokat, és ezeket harmonikusan kell kiegészíteni azzal, ami csak helyileg dolgozható fel a felhasználó követelményeinek megfelelően, indokolt esetben gépesítve. Tájékoztatás a hazai szakirodalomról Méltatlanul el szoktunk feledkezni a hazai szakirodalom dokumentációs-információs feldolgozásáról, és helyéről tájékoztatási szolgáltatásainkban. Tévedés ne essék, nem a Magyar Nemzeti Bibliográfiáról beszélek, annak szűkebb értelmében, hanem a nemzeti bibliográfiai számbavételről és tájékoztatásról. A hazai műszaki-mezőgazdasági-természettudományi szakirodalomról szóló kurrens tájékoztatás többé-kevésbé megoldott, vagy legalábbis megoldással biztat, részben a Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma, részben a repertórium fejlesztése során — megállapodások szerint - fejlesztendő szakbibliográfiák, szak-repertóriumok révén. De vajon elsősorban a folyamatos tájékoztatása lényeges a hazai szakirodalom esetében? Egyesek azt állítják, hogy a magyar szakirodalomról nem is kell kurrens tájékoztatást nyújtani, hiszen miféle szakember az, aki még szakmájának magyar szakirodalmát (különösen folyóiratait) sem olvassa rendszeresen. A gyakorlati tapasztalatok ellentmondanak ennek a felfogásnak. Sajnos sokan elhanyagolják még a hazai szakirodalmat is, de objektíve is támasztható az az igény információs rendszerünkkel szemben, hogy nyújtson tájékoztatást az új magyar szakirodalomról, hiszen a határterületi vagy „szórt szakirodalom nem is kerül szükségképpen még a munkáját jól szervező és „olvasó szakember kezébe sem. Nyilván sokkal lényegesebb azonban a retrospektív tájékoztatás. Ennek a helyzete nem oldódott meg, sőt talán még romlott is a folyóiratcikkek tekintetében, a repertórium fejlesztésével, a repertorizálás decentralizálásával. Visszakeresésre alkalmas adatbázist gyakorlatilag csak a „helyi felhasználó tud létrehozni, ha szétvágja, lerakja, vagy éppenséggel gépi rendszerbe viszi be a számára érdekes szakrepertórium(ok) egyes tételeit. 59