Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Műszaki Könyvtáros Szekció - Vajda Erik: A tájékoztatás és az állományalakítás fejlesztése a műszaki, mezőgazdasági és természettudományi könyvtárakban

Integrált szolgáltatást! Mindenki tudja, hogy napjainkban a felhasználó témájának („profiljának ) figyelését, keresését adatbázisonként rendelheti meg, egy intézménynél, vagy — szerencsétlenebb esetben — több intézménynél, ha ismeri ezek szolgáltatási profilját, az adatbázisokat és — ha pénze és ideje van rá. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy az objektív szükséglet az lenne, hogy — a tematikus adatbázisok esetében is, a dokumentumfajtára orientált adatbázisok esetében különösen — a felhasználó integráltan, a tárgyban releváns információt hordozó összes adatbázisból megkapja a neki szükséges információkat, méghozzá anélkül, hogy teljes áttekintéssel rendelkezne a „piacról", anélkül, hogy mindent adatbázisonként, illetve intézményenként rendelne meg, és — nem utolsósorban — anélkül, hogy teljes áron kellene kifizetni az egyes adatbázisokra alapozott szolgáltatás külön-külön borsos árát. A kívánt integráció nyilván akkor lesz majd a legeredményesebb, ha létrejön az ország lényegesebb tájékoztató központjait összekapcsoló számítógépes hálózat. Hadd kockáztassam meg azonban, hogy addig is nagyon sokat lehetne tenni mind technikai, mind gazdasági, mind együttműködési tekintetben a megrendelők igényeinek integrált kielégítéséért, sőt tartok tőle, hogy az ehhez szükséges szemléleti változás kissé nehezebb, mint az ország számítógépes hálózatának kiépítése. Mégis: az együttműködést és fejlesztést e tekintetben meg kell kezdeni. Igaz tájékoztatást a tájékoztatásról! Az előbbiekben ismertetett fejlesztési követelmény közeli rokona, de nem azonos vele, a számítógépes szolgáltatásokról szóló tájékoztatás fejlesztése. Itt nem arra gondolok, hogy még nem lenne elegendő az erről rendelkezésre álló szakirodalom, vagy nem lenne hasznos az OMKDK által kísérletileg elkészített tájékoztató. Sokkal inkább arról van szó, hogy mellőzni kellene a felhasználók félrevezetését, amelynek hátterében üzleti érdek vagy — ami még rosszabb — szakmai presztizsmánia lapul. Valahányszor egy újabb számítógépes szolgáltatást bevezetnek Magyarországon, és minél korszerűbb „menedzseri módszerekkel propagálják ezt a szolgáltatást, annál inkább gátlástalanul keltik a felhasználóban (vagyis a remélt megrendelőben) azt a benyomást, hogy kezébe adják a ,,bölcsek kövét ', legalábbis egy adott szakterületen, ha nem éppen az emberi tudás egyetemében. A korábban mondottakból is következik, (de ha a legjobb propagandistákat, akik egyben szakemberek is, erről megkérdezzük, meg is mondják), hogy ez nem igaz, nincs olyan adatbázis és nincs olyan szolgáltatás, amely nem tételezi fel más szolgáltatások használatát, a szolgáltatás kiegészítését. Végső soron a körültekintő üzletpolitika üzleti érdeke is az, hogy a felhasználó objektív tájékozódást nyerjen minden olyan szolgáltatásról, amely igényeinek kielégítésére egyenként és összesen alkalmas, függetlenül attól, hogy igénye a rendszer mely pontján merül fel. Sajnálatos, személyes tapasztalatom az, hogy egyes szolgáltatások terjesztői(nyilván nem a legjobb és a szolgáltatást tervező szakértők), nem is tudnak más szolgáltatásról, nem ismerik saját szolgáltatásuk kereteit, korlátait, csak az „itt az írás, forgassátok érett ésszel, józanul" jellegű propagandaszövegeket. Következtetés .áttekinthetővé kell tenni a tájékoztatási szolgáltatások kínálatot, piacát, propagandáját. 53