Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A plenáris ülés előadásai - Juhász Jenő: A magyar könyvtárügy feladatai a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak tükrében
Iáit, azt követően pedig véglegessé vált az előzetesen felvázolt koncepció, másfelől sikerült a könyvtárügyre a korábbinál nagyobb társadalmi figyelmet irányítani. Ami a tanácskozás érdemi részét illeti: a konferencia áttekintette a magyar könyvtárügy jelenlegi helyzetét, elért eredményeit és feltárta fogyatékosságait, azok okait is. Megállapította, hogy az elmúlt évtizedben jelentős eredmények születtek, a könyvtárak segítették a társadalom fejlődését, szolgáltatásaik korszerűsödtek, színvonalasabbakká váltak, számos új szolgáltatási forma honosodott meg, és bővült a könyvtárak hatóköre is. A működési feltételeket tekintve: növekedtek az állománygyarapítási keretek, lényegesen javult a könyvtárak állományának összetétele, s eredmények születtek a jogi szabályozás és a szabványosítás terén is. A jó elképzelések, a III. országos könyvtárügyi konferencián elfogadott ajánlások megvalósítása azonban akadozott, a fejlődés egyenetlenül, nem kellő ütemben valósult meg. A magyar könyvtárügy fejlesztése a társadalom fejlődéséhez, a könyvtári szolgáltatásokkal szemben támasztott igények növekedéséhez képest elmaradt. Ennek okai között a legfőbb, hogy a könyvtárügy az elmúlt évtizedben nem kapott olyan támogatást, amilyent szerepe megkívánt volna. Nem elsősorban pénzhiányra kell itt gondolni — különösen a hetvenes évek első felével kapcsolatban nem —, hanem a művelődési célra rendelkezésre álló források aránytalan, a könyvtárak számára hátrányos elosztására, felhasználására, az e téren tapasztalható kirívó egyenetlenségekre. Számos halaszthatatlanul szükséges új, főleg nagy beruházás elmaradt; az eszközök, a felszerelések korszerűsítése, a technikai fejlesztés lényegesen alacsonyabb ütemű volt a szükségesnél; az évtized végére — mindenekelőtt a dokumentumok drágulása következtében — súlyos állománygyarapítási nehézségek támadtak. Erősödtek a könyvtárosok szakképzettségében meglevő egyenetlenségek és mind észrevehetőbben éreztették kedvezőtlen hatásukat a könyvtárügy szervezeti problémái: a nagyfokú elaprózottság (17 ezer könyvtár egy 10 milliós országban!) és vele párhuzamosan az ellátatlan területek okozta gondok. Nehezítette az előbbrelépést a könyvtárügy néhány irányítási problémája is, elsősorban a szakfelügyelet bizonytalansága, hiányos volta, az ágazati felügyelet érvényre juttatásának, megerősítésének rendkívül lassú üteme, gyakori megakadása. Jólesően állapíthatjuk meg azonban azt is, hogy a konferencia a hiányosságok számbavételének ellenére sem vált panaszfórummá, hanem sokkal inkább arra összpontosította figyelmét, hogy mit kell tennünk a fejlődés érdekében. A magyar könyvtárügy fejlesztési programját a tényleges helyzetből kiindulva fogalmaztuk meg, és ezt erősítette meg a konferencia. A fejlesztési program kialakításához összegeztük azokat a várható legfontosabb társadalmi változásokat is, amelyek meghatározzák könyvtárügyünk jövőbeni alakulását. Például az urbanizálódás iránya a közép- és kisvárosok, valamint a városkörnyéki települések gyorsabb ütemű fejlődését jelzi. A munkahely és a lakóhely mind gyakoribb szétválása, az ingázás, az életmód változásainak következményei várhatóan csökkentik a művelődéssel - ezen belül az olvasással - eltöltött szabad időt. A lakosság iskolai végzettségének javulása ellenére még az általános iskolát végzettek között is nagy számban akadnak olyanok, akiknek maga az olvasás is nehézséget okoz. A közelmúltban bevezetett új tantervek minden bizonnyal kedvezően befolyásolják majd a lakosság olvasási kultúráját, növelik a könyvtárhasználók számát is. 24
