Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Fórum a módszertani és hálózati munkáról - Bauer József: Az ipari szakkönyvtári hálózati-módszertani munka továbbfejlesztésének néhány kérdése

Az elvileg háromlépcsős könyvtáros képzés tehát gyakorlatilag kétlépcsős - főiskolai és egyetemi - és a könyvtárkezelői képzés is kétlépcsős,alapfokú és középfokú. Minthogy a könyvtárkezelők elvileg sem könyvtárosok — hiszen a könyvtáros rangot fenntartottuk a felsőfokú képzettségűek számára -, a könyvtárosok és könyvtárkezelők képzése ismét elszakadt egymástól és e szakadékot igen nehéz lesz átugrani. A szakkönyvtári hálózatok, hogy legalább a könyvtárakban dolgozó szakképzetlen főfoglalkozású dolgozók valamelyes képzését megoldják, a hálózati központok révén egyre magasabb követelményeket állító alapfokú képzést vezettek be. Ez az idők folyamán egyre népszerűbb lett és ma már nem ritka, hogy 100-110 órás tanfolyamon évente 60 fő végez. E tanfolyamok megfelelnek a velük szemben támasztott igényeknek és lehetőséget adnak továbbfejlesztésükre is. Itt nem a bizonyítvány a lényeges — hiszen csaknem főfoglalkozású könyvtárkezelői képesítést ad — hanem az ismeretanyag, amely az elvégzendő feladatokra szabott. S minthogy a hálózati központok határozzák meg a tanulmányi időt, az ismeretanyagot, a gyakorlatokat, mindig rugalmasan tudnak alkalmazkodni az igényekhez és a lehetőségekhez. Az oktatás kérdésének megoldása a szakkönyvtári hálózatokban azért is a leglényegesebb kérdés, mert a közművelődési könyvtárak jelenlegi, jobb helyzete egyre erősebb elszívó hatással érvényesül. A szakkönyvtári hálózatban nehezebb munkakörülmények, bonyolult feladatok és igen csekély anyagi-erkölcsi megbecsülés várja a könyvtárakban dolgozókat. A nehéz gazdasági körülményekhez járul az a szorító igény is, hogy az alkalmazotti létszámot a vállalatok erősen csökkentsék. Ennek következtében a fiatalabb könyvtárosnemzedék nehezen marad meg e helyeken, az idősebbek sorai pedig nyugdíjazás és elhalálozás miatt egyre ritkulnak. Éppen ezért a hálózati központokra kell bízni, hogy — elsősorban az alapfokú képzésben kitűnt — hálózati dolgozókat milyen időtartamú, tartalmú képzéssel kívánja középfokú végzettségű könyvtárkezelővé fejleszteni, természetesen minimumként meghagyva a 200 órát és a Könyvtártudományi és Módszertani Központ által kidolgozott tantervet. A továbbképzésben a hálózati központok igyekszenek a legújabb eredményeket, szabványokat, technikát, jogalkotást stb. megismertetni a könyvtárosokkal. A továbbképző tanfolyamok tematikája a könyvtárosi szakmai ismeretek mellett a műszaki, szakmai alapismeretek (pl. gépészeti, kohászati, matematikai, pénzügyi) oktatására is kiterjed. Az elért eredmények mellett a jövőben létre kell hozni a továbbképzés rendszerét, ezen belül meghatározva azt is, hogy kinek, mikor, milyen jellegű továbbképzésben kell részt vennie. Eddig elhanyagoltuk, de a jövőben meg kell indítanunk a felhasználók képzését, elsősorban a vállalati dolgozók és vezetők részére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakkönyvtárakat, a műszaki könyvtárakat megfelelő követelmények elé állíthassuk, ugyanis tudni kell a vállalati vezetőknek, hogy mit lehet megkövetelni egy adott nagyságú és ellátottságú könyvtártól. A hálózati központoknak a könyvtárak munkáját közvetlenül is segíteniök kell. Nemcsak azzal, hogy a legjobb módszereket ismertetik és széles körben terjesztik, hanem azzal is, hogy vállalják könyvtárak rendezését, beleértve a selejtezést, az állományba128