Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Zenei Könyvtáros Szekció - Gyimes Ferenc: A zenei gyűjtemények központi ellátása és az ezzel összefüggő módszertani feladatok
Gyimes Ferenc az Állami Gorkij Könyvtár osztályvezetőhelyettese az MKE Zenei Könyvtáros Szekció titkára A ZENEI GYŰJTEMÉNYEK KÖZPONTI ELLÁTÁSA ÉS AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ MÓDSZERTANI FELADATOK Nemcsak a világgazdasági helyzet alakulásából következő, az anyagi eszközök megfontolt felhasználására vonatkozó központi rendelkezések, hanem az ésszerűség is megköveteli, hogy hazánkban a lakosság mindennapi kulturális igényeit ellátó mintegy tízezer önálló közművelődési könyvtár működésének alacsony hatásfokát magasabb szintű szolgáltatások, a dokumentumokkal való bánásmódot szakszerű kezelés, az ad hoc fejlesztést rendszeres gyarapítás, a felesleges párhuzamosságokat átgondolt munkamegosztás váltsa fel. Az elmúlt években számos cikk jelent meg a szaksajtóban,amelyek sürgetik az e téren való előrehaladást, megvalósult elképzelésekről, gyakorlati eredményekről számolnak be. Ezekből az írásokból is nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarországon, ahol a lakosság egyharmada él kisebb településeken, az e területet ellátó könyvtárak érdekeltek az előrelépést jelentő könyvtári társulásokban. Az utóbbiak az érintett könyvtárakkal egyeztetett állományépítés révén biztosíthatják a jól használható törzsanyag kialakítását, sokoldalúan hasznosítható kézikönyvtárak kiépítését, az inkurrens anyagok kivonását, a rendszeres csere lehetőségét. A központi ellátórendszerek működése a dokumentumok feldolgozásának magárává Hálásával segítséget jelent majd a különféle okból fennálló, a hozzáférést gátló hátrányos helyzet felszámolásához. Az ellátórendszerek hatékony működése lehetővé teszi majd, hogy a kisebb településeken dolgozók erőiket az alapfeladatok színvonalas ellátására összpontosíthassák, az ezen túl felmerülő igényeket a megyei (országos) lelőhelyjegyzékek segítségével, a kívánt dokumentumok „gazdájával közvetlen összeköttetésbe lépve rövid időn belül kielégíthetik, beleértve a megrendelhető másolatok, valamint a szakkönyvtárak szolgáltatásainak közvetítési lehetőségeit is. A közművelődési könyvtárakban gyűjtött dokumentumok közé bevonuló audiovizuális anyagok térigényükkel, a hagyományostól eltérő kezelés- és feldolgozásmódjukkal a könyvtári munkafolyamatok kialakult rendszerében változások egész sorát idézték elő. A hangzó anyagokkal foglalkozó részlegek az A és B típusú könyvtárakban a tartalmi jegyektől és a többi szakrészleg kialakulásától függően tiszta profilú zeneműtárakká fejlődtek, a C típusú könyvtárak ilyen jellegű gyűjteményeiben a zenei anyagokon kívül nyelvi és irodalmi vonatkozású dokumentumok is helyet kaptak. Ahhoz, hogy a szakmai irányelvekben lefektetett követelményeket (katalógusok építése, a helybenhallgatás lehetőségének megteremtése, a kölcsönzés vagy átjátszás biztosítása, szaktájékoztatás, zenei rendezvényekkel kapcsolatos tevékenység, kiadványok összeállítása) a zenei gyűjtemények hiánytalanul teljesíthessék, már a jelenben is, de 101