Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1980 (Budapest, 1981)

A szekciók ülései - Szurmay Ernő: A közművelődési könyvtárak szolgáltatásainak fejlődése

2. Szolgáltatási formák A saját állomány kölcsönzése a megyei könyvtárakban erőteljesen - 36 %-kal — nőtt akkor, amikor országosan az utóbbi 10 évben 4,5 %-kal visszaesett, bár az utóbbi három évben itt is megtorpanás tapasztalható. A könyvtárközi kölcsönzésben 30 %-kal nőtt az adott, 5 %-kal a kapott művek száma. Ezek az arányok utalnak az állomány gazdagodására, de jelzik a lassan változó társadalmi igényeket s nem utolsósorban e szolgáltatási forma közismert nehézségeit, sőt nehézkességét is. A helybenhasználat térhódítása a prézens állomány gondos fejlesztésével, a helyismereti és más (pl. pedagógiai stb.) különgyűjtemények fejlődésével, a zenei részlegek megalakulásával magyarázható. A hanganyagok kölcsönzése az igények ellenére ma még úttörő jellegű. A tájékoztató tevékenység színvonala egyenetlen. A könyvtárak jelentős részében a szaktájékoztatás — főleg a természettudományok, alkalmazott tudományok terén — még inkább az óhaj szintjén van jelen, sőt, olykor még az általános tájékoztatás, állományismeret, a forrásokhoz vezető út ismerete is gondot okoz és a személyi, szervezeti, szemléleti gondokra is utal. Az irodalomkutatás új szolgáltatásként terjedt el, A kutatások összegyűjtése és szétsugárzása — a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár vállalkozásában — valós igényeket elégít ki, s a végrehajtás szakmai tisztessége is példamutató. Sajnálatos azonban, hogy még most sem teljes a megyei könyvtárak adatszolgáltatása. Eredményes és hézagpótló, vagy inkább az lehetne a magunk területén a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár ismert Vezetők Tájékoztatója és a Szolnok Megyei Könyvtár pedagógiai referáló lapja, a Rövid Úton. Az országos szakkönyvtárak szakbibliográfiai, referálólapjai jó szolgálatot tesznek a tájékoztató könyvtárosoknak. Rendszeresebbé vált a könyvtárak kiadói tevékenysége. A hálózati híradókon kívül főleg a helyismereti jellegű bibliográfiák, adattárak, eseménynaptárak, dokumentumgyűjtemények, sajtórepertóriumok, hasonmás kiadványok érdemelnek említést, de néhány megyei könyvtár a helyismereti kutató munkában is jeleskedik. Főleg a debreceni, kaposvári, kecskeméti, szegedi, szolnoki, szombathelyi,tatabányai „műhelyek" szerepét kell kiemelnünk. Sokat jelent a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1973 óta végzett kiadvány koordináló-feltáró munkája. A 70-es években ötszörösére emelkedett a megyei könyvtárak rendezvényeinek száma. Kiemelkedőek a gyermekkönyvtárak rendkívül változatos, egy-egy megyeszékhely, olykor az egész megye gyermekeit megmozgató, ötletgazdag rendezvényei, pályázatai, vetélkedői, könyvtárismereti foglalkozásai stb. A hálózati tagkönyvtárak munkáját jól segítik a megyei könyvtárak kötészetei és a szakemberképzésben vállalt kötelezettségeik teljesítése. Az olvasómozgalmak, pályázatok, a könyv ünnepi alkalmainak szervezői, mozgatói között is — ha eltérő módon és mértékben is — de az első között találjuk a megyei könyvtárakat. Az utóbbi fél évtizedben honosodtak meg — megint a megyei könyvtárak buzgólkodásának köszönhetően — az olvasótáborok. 50