Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1980 (Budapest, 1981)
A plenáris ülés előadásai - Dr. Hiller István: A könyvtárak személyi ellátottsága az 1970-es években és összefüggése a képzéssel és a továbbképzéssel
években a képzés és továbbképzés - természetesen a tanfolyamrendszerű képzésre gondolok - a könyvtári munka melyik területeiről, milyen igénnyel történt és hogyan kellene ésszerűen, célszerűen és takarékosabban oktatnunk. Szeretném ezen a helyen is hangsúlyozni a Könyvtárosegyesület és a Könyvtártudományi és Módszertani Központ óriási erőfeszítéseit, amelyeket eddig dolgaink megoldása érdekében, kifejtettek. A magyar könyvtárostársadalom érzi, értékeli, nagyrabecsüli és köszöni ezt a remélhetőleg eredményes és áldozatos munkát. Tisztelt Hallgatóim! Összefoglalómban cselekvési programként az alábbiakra kívánom a figyelmet felhívni: — Fel kellene pontosan mérnünk a hazai könyvtárosok számát, képzettségét, meg kellene ismerni a velük szemben támasztott képzettségi igényeket és az ő igényeiket a képzésre; — A könyvtárosképzés szakmai szintjének kellő színvonalon tartásához elengedhetetlen a képzés tartalmi reformja; — A továbbképzési formákat bővíteni kell. A tananyag tartalmát, mélységét és arányait összhangba kell hozni az alapfoktól a legfelsőig terjedő képzési skála tartalmával; — Biztosítani kell a könyvtárosképzés egységességét; — Célként kell kitűzni, hogy a felhasználók szervezett könyvtárhasználati oktatása rendszeressé váljék. Könyvtáraink személyi ellátottsága, ennek összefüggése a képzéssel, a továbbképzéssel elválaszthatatlanul kapcsolatban áll a könyvtári munka rangjával, ehhez fűződő előítéletekkel, illetve közmegbecsülés fokával. Ez utóbbi téren érezhető feszültség lényeges oka, hogy több esetben könyvtáraink egyes dolgozói nem képesek eleget tenni a jogos elvárásoknak, mivel az anyagi ellátottság, a szűkös tárgyi felszereltsége nem felelnek meg az igényeknek, de méginkább a tájékoztató szolgáltatást végző szakképzetlen kisegítők éppen a hiányos szakmai ismeretek következtében nem tudják nyújtani azt a színvonalas szolgáltatást, amelyet a könyvtárlátogató jogosan kívánhat. Mindezek a személyi körülmények elválaszthatatlanul összefüggésben állnak a könyvtárosképzés minőségi színvonalával, amennyiben a túlnyomó többségében élethivatásként és szolgálatként munkájukat végző könyvtárosok közmegbecsülése csakis a képzés szintjének emelésével helyezhető arra a fokra, amelyet az oktatásban, nevelésben résztvevő pedagógusok már elértek. A közmegbecsüléshez vezető út tehát elválaszthatatlan a szakmán belüli elismeréstől, ennek viszont előfeltétele a megfelelő képzettség mellett kiváló szinten végzett munka. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete úgy is mint szakmai fórum közvetlen kapcsolatban áll a könyvtárosokkal. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének nagy jelentősége van az egységes könyvtári rendszer fejlesztésében a könyvtárügy egész területén. Rendkívül sokoldalú tevékenységével ésszerűen aknázhatja ki a könyvtárosok szakmai tapasztalatait, ismereteit és ugyanakkor leginkább alkalmas fórum arra, hogy a fiatal könyvtárosok aktív részt vállalhassanak fontos könyvtárpolitikai kérdések megismerésében és megoldásában. 43
