Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)

A XI. Vándorgyűlés szekcióülésein (1979. augusztus 9-10. Veszprém) elhangzott előadások, korreferátumok - Heili Saarinen: Lappföld könyvtárairól

gyobbaknak az országban és talán a leginkább használt helyismereti gyűjtemény Finnor­szágban. A könyvtárközi kölcsönzési szolgálat nagyon kiterjedtté vált és kétségtelenül hozzájárult a helyi könyvtárak szolgáltatásainak javulásához. Eljött most már az ideje annak, hogy a központi könyvtár több erőt fordítson a helyi könyvtárak dolgozóinak szakmai képzésére, s több gyakorlati segítséget nyújtson munkájukhoz; ennek érdekében egyelőre évente három-négy alkalommal értekezletet tart a régió könyvtárosai számára. Mégis, a központi könyvtár több támogatást adhatna mind a fontos dokumentumok biz­tosításához, mind használatuk elősegítéséhez. E vonatkozásban azonban még sok kutatás­ra és kísérletre van szükség, mert a könyvtári szolgálat fejlesztésének módszertana egyelő­re gyerekcipőben jár. Rovaniemi könyvtára néhány kísérletet tett például a képzőművé­szeti kultúra terén: egy-két vándorkiállítást indított útjára. Országos szintről a kis könyvtárak leginkább azt a segítséget várják, hogy a könyvtá­ri szolgálat bizonyos rutinfeladatait központilag végezzék el. A belső könyvtári munkák nagyobb részét automatizálni kell, hogy a kevés személyzet felszabadulhasson más, lénye­gesebb teendők ellátására. A címleírás és osztályozás országosan központosított rendszere megjavítaná a könyvtári katalógusok minőségét, s ezzel megkönnyítené az állományok használatát is. Egyelőre nincs országos központi könyvtára a közművelődési könyvtáraknak. Még nincs, de reméljük, hogy hamarosan lesz, s ezzel megoldódik — többek között — a köz­pontosított katalogizálás is. Szükségünk van rá, ha igazán akarjuk, hogy könyvtáraink va­lóban demokratikus intézményekké fejlődjenek, amelyek nevelési, kulturális és informáci­ós szolgáltatásokat nyújtanak mindenki számára. -"';•

Next

/
Thumbnails
Contents