Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Kovács Mária: A gyermekkönyvtárosok tevékenységrendszere. Az MKE Gyermekkönyvtáros Szekció 1976 tavaszán végzett felmérésének eredményei

A vizsgált könyvtárak közül csupán egy éri el, illetve haladja meg a 250—300 m

2 területet, a miskolci Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára. A többi öt könyvtár területe 72 m

2 és 248 m

3 között mozog. A hat „A" típusba sorolható könyvtár közül egyiknek a nyitvatartása sem haladja meg a heti 48 órát. Legtöbb a szombathelyi Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának nyitvatartása (43 óra), s legrövidebb a hódmezővásárhelyi Városi Gyermekkönyvtáré (heti 28 óra). Megnyugtató, hogy mindegyik könyvtár rendelkezik raktárral, így legalább a rongált könyvek kötésre, törlésre váró anyagát nem kell a szabadpolcos térben elhelyezni. Az „A" típusú könyvtárak eszközökkel való ellátottsága sem a legmegnyugtatóbb. Legtöbb eszközzel a veszprémi Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára rendelkezik, s a legkevesebb eszközt (csak írógépet és vetítőt) a miskolci Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára mond magáénak. Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a felnőtt könyvtárral közös épületben elhelyezett gyermekkönyvtár előnyös helyzetben van, mert használhat olyan eszközöket is, amelyek nem a gyermekkönyvtár tulajdonában vannak (pl. episzkóp, TV, lemezjátszó, ill. zenei könyvtári szolgáltatás), ez mégsem pótolhatja a gyermekkönyvtár eszközellátottságának hiányosságait. Ugyanis a legtöbb problémát épp a zenehallgatás okozza. A gyermekkönyvtárban levő lemezjátszó elsősorban a csoportos foglalkozásokon használható, ugyanis egy lemezjátszóval — különösen lehallgató készülékek nélkül — a gyermekek zenehallgatása nem megoldott. Ugyanakkor nem megoldás a felnőttek és gyermekek közös használatára létrehozott zenei könyvtár sem (pl. Miskolc, Szombathely), mert előbb-utóbb (sajnos a gyakorlatban közismert tény) kiszorulnak innen a gyermekek, vagy nagyon korlátozottan vehetik igénybe, pedig ez a művészeti nevelésben egyik alapvető tényező! Az „A" típusú könyvtárak közül egynek sincs TV-je. Nagyon fontos lenne ezen hiányosság pótlása, mert közösen lehetne megnézni és utána megvitatni a gyermekekkel egy-egy érdekes műsort. Ennek nevelő hatásáról rendkívül keveset beszélünk, pedig mind az értelmi, mind az esztétikai és érzelmi nevelésben jelentős tényező lehetnél Az „Irányelvek" szerint a „B" típusú könyvtárak gyermekkönyvtári követelményei legalább 100 m

2 alapterületű helyiséggel számolnak. A vizsgált nyolc vidéki könyvtár közül ezt a kazincbarcikai Gyermekklubkönyvtár és a tapolcai Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának területe haladja meg, (390 m

2

, ill. 136 m

2

), s három könyvtárban kell számolnunk 60 m

2-nél kisebb alapterülettel (Mezőkövesd, Szentes, Kunszentmárton). Az is megjegyzendő, hogy éppen a kis alapterületű szentesi és kunszentmártoni könyvtár nem rendelkezik önálló raktárral sem. Az „Irányelvekében megjelölt legalább heti 30 órás nyitvatartás helyett 6 könyvtárban a nyitvatartási idő hosszabb, sőt Mezőkövesden és Szentesen 48—48 óra, ami az „A" típusú könyvtárakkal szemben támasztott követelménynek'felel meg. Legrövidebb a nyitvatartási idő Tapolcán (20 óra). Az eszközellátottság sem megnyugtató. Vetítőt (bár nem tudjuk, hogy dia vagy keskenyfilmes) minden könyvtárban találunk, de Mezőkövesden és Kunszentmártonban az írógép hiányzik, ami a könyvtári munkához elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor két könyvtárban (Tapolcán és Kazincbarcikán) TV is van, bár valószínű, hogy Kazincbarcikán ez a klubjellegnek köszönhető. 62