Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1978. évi munkájáról

BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETÉNEK 1976-1978. ÉVI MUNKÁJÁRÓL Az 1976-1978 közötti években az Elnökség és a Küldöttközgyűlés értékelése szerint Egyesületünk mind szervezetileg, mind tartalmi munkáját tekintve fejlődött. Ezt a számok mellett az a változás is jelzi, amelyet a könyvtáros társadalom körében az Egyesületről alkotott vélemények kifejtésénél általában tapasztalhatunk. Természetesen munkánk szervezettsége még kívánni valót hagy maga után, vannak még megoldatlan gondok és problémák, de összességében továbblépésről beszélhetünk. A taglétszám e három évben mintegy 300 tag kizárása ellenére 550-nel gyarapodott és így XII. 31-én 2640 volt. A beszámolási időszak alatt a szervezetek száma 20-ról 28-ra emelkedett, megalakult a Nógrád, Bács-Kiskun, Pest, Csongrád és Győr-Sopron megyei szervezet, a Társadalomtudományi Könyvtárosok Szekciója, a Könyvtártechnikai és Gépesítési Bizottság, valamint az Olvasáskutatási és Pedagógiai Bizottság. A taglétszám növekedésével, a szervezetek számának emelkedésével együtt nőtt a rendezvények száma: 1976-ban 94, 1977-ben 112, 1978-ban 134, a 3 év alatt összesen 340 rendezvényre került sor. A rendezvények, összejövetelek témája, formája és színvonala igen eltérd volt. A 340 rendezvényből 176-ra a területi szervezeteknél került sor, ezek között előadás, vita, tapasztalatcsere egyaránt szerepelt, s a szakmai kérdések mellett a tudományról, művészetről, politikáról is számos előadás hangzott el. A szakmai előadásokra általában jellemző volt az, hogy aktuális témákat tárgyalt, illetve, hogy az előadások felépítése, szervezése tematikailag is átgondolt, egymásra épülő volt. Az előadások keretében több helyen került sor könyvtárpolitikai kérdésekről szóló előadásokra (az új könyvtári tvr, a közművelődési törvény és a könyvtárak feladatai, a könyvtári és a tájékoztatási rendszer problémái, a fenntartók és a könyvtárak kapcsolatai stb.); a könyvtári munka problémáinak tárgyalására (az új címleírási szabvány és alkalmazása, az ETO fejlesztése, a központi szolgáltatások kérdései, a számítástechnika alkalmazása, az olvasószolgálati, a tájékoztatási munka időszerű feladatai, a nem hagyományos dokumentumok gyűjtése, feltárása és közreadása stb.); általában sokat foglalkoztak a szervezetek a könyvtárosképzés és továbbképzés problémáival, konzultációkat szerveztek más szervekkel, könyvtárakkal együtt. Ez utóbbi tekintetében elismerésre méltó a Veszprém, Vas, Fejér, Heves, Nógrád és Szolnok megyei szervezetek, valamint a Műszaki Könyvtárosok Szekciója munkája. Véleményünk szerint ennek is köszönhető az, hogy az államvizsgán a korábbi időszakhoz képest lényegesen jobb felkészültségről tettek tanúbizonyságot a jelöltek. 5