Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)
A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Mohor Jenő: A könyvtári kataszter
felmérni. Természeténél fogva a változó, dinamikus jellemzőkről — amelyek éppen a változásukkal jellemeznek — ad információt. A központi nyilvántartás, a „kataszter" adatai ezzel szemben az állandóbb, a - legalább is elméletben — kevésbé mozgó jellemzőket kell, hogy tartalmazzák. Nem mondhat le persze a statisztikai jelentésekben szereplő adatokról sem, hiszen ezek nélkül csonka lenne, azonban ezeket csak tág határok között, az egyes könyvtárak nagyságrendjének jellemzéséül kívánja regisztrálni. Meghatározandó nagyságrendekben, tóiig határok között tartaná tehát nyilván az állomány-adatokat, az évi átlagos gyarapodást, a forgalom adatait. Igen pontosan kell azonban nyilvántartani a könyvtár hálózati helyét, szerepét a könyvtári ellátásban és az ország könyvtári rendszerében (azaz különféle szervezett kapcsolatait); működésének objektív feltételeit (épület- és helyiségviszonyait, olvasói- és raktár-férőhelyét, reprográfiai és telekommunikációs lehetőségeit); az állomány feltárásának módját, a könyvtár szolgáltatásait és így tovább. Mondanom sem kell, hogy ezek az adatok is változnak: megoldandó feladata tehát a nyilvántartásnak az adatok felújítása, a kataszter állandó „karbantartása", napra késszé tétele. Ez a napra készség persze nem jelenthet ténylegesen napra, legfeljebb — a könyvtárak egy szűkebb részére vonatkozóan — évre kész adatokat. A teljes nyilvántartást talán ötévenként lehet majd felújítani. Az összegyűjtött adatok — feltéve, hogy valóban sikerül a teljes könyvtári rendszer összes lényeges adatát begyűjteni és nyilvántartani — önmagukban semmit sem érnek, ha összegyűjtve pihennek. Olyan adatbázis jön — terveink szerint — létre, amelyből szolgáltatások nőhetnek ki, amelyből szolgáltatásokat kell nyújtani; az adatokat tehát visszakereshetővé kell tenni. Szükség lehet területi, szakterületi, hálózati szempontú visszakeresési lehetőségre, de épp így választ kell adna majd a nyilvántartásnak, ha nagyságrend, könyvtártípusok, vagy éppen reprográfiai lehetőségek szerint kíván valaki adatokat a magyar könyvtárügyről. A könyvtárak központi nyilvántartása tehát információs bázist kell, hogy nyújtson az országos könyvtárpolitikai irányítás számára. De segíti majd a többi központi szolgáltatásokat is, amelyek a nyilvántartásból állapíthatják meg potenciális közreműködőik, illetve felhasználóik körét; adatokat kell, hogy szolgáltasson a szakfelügyelet, az Országos Könyvtárügyi Tanács és más országos szervek, intézmények számára; áttekintést kell adnia a hálózati, szakterületi és területi könyvtári együttműködési rendszerek intézményeiről és a teljes magyar könyvtári rendszerről. Végül, de nem utolsósorban alapját képezheti majd egy új Könyvtári minervának, vagy különböző szempontok szerinti szakosított minervának, esetleg kurrens címjegyzékek kiadására is sor kerülhet. Számos kérdés maradt még említetlenül. Nem szólhattam a közművelődési és a szakkönyvtárak olyan eltérő jellemzőiről, amelyek más-más adatok nyilvántartását kívánják meg a kataszterben; a könyvtári kataszter összefüggéséről a közművelődési intézmények esetleg tervbe vett nyilvántartásával, vagy a kutatási fejlesztési és irányítási információs rendszer számára nyújtható szolgáltatásokról (illetve a könyvtárak központi nyilvántartása és a tájékoztatás a szakmai tájékoztatásról összefüggéseiről). Nem eshetett szó arról, hogy nagyobb „fajsúlyú" könyvtárakról részletesebben kell adatokat nyiivántar48