Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Kondor Imréné: A hazai központi katalógusok időszerű kérdései

sara, következésképpen a jelentett és a keresett dokumentumok adatainak hitelesebb nyilvántartására, gyorsabb ós biztonságosabb visszakeresésére. Csatlakozásunk a nemzetközi vállalkozásokhoz és programokhoz óriási lehetőségeket nyit meg a központi nyilvántartások előtt is. Az ISBN, ISSN számok bevezetése, az ISBD-k alkalmazása, nemzeti dokumentumtermésünk gépi feldolgozása lehetőséget ad a külföldi dokumentumokat azonos rendszerben feltáró adatbázisok megszerzésére, hasznosítására. A külföldi mágnesszalagok beszerzése már ma biztosíthatja azt, hogy a kurrensen beszerzett külföldi könyvek feléről a nemzeti bibliográfiák hiteles leírásait használjuk fel a központi katalógus és a könyvtárak katalógusai számára. Technikailag és elvileg tehát meg van a lehetőség a cím leírási munkálatok csökkentésére. On-line gépi rendszer kiépítésével pedig a gyarapítás önkéntes koordinálására, különböző formájú és tartalmú egyedi, egyéni és központi nyilvántartások létesítésére, a teljes könyvtári rendszer gépesítésére. Magyarország esetében a legdrágább és egyben a leghatékonyabb rendszer lenne a leggazdaságosabb. Gazdasági, pénzügyi helyzetünk azonban nem teszi lehetővé a magyar könyvtáraknak ezt az ugrásszerű korszerűsítését. A központi katalógusok azonban nem háríthatják el a teljes magyar könyvtárügy gépesítéséhez vezető út soronkövetkező feladatainak vállalását. A közeljövőben meg kellene kezdenünk néhány nagy könyvtárral közösen a külföldi mágnesszalagok felhasználását célzó kísérletet. A kísérlet megindításához és vállalásához a mágnesszalagokon és az anyagi fedezeten kívül támogató közvéleményre és a gépesítéssel járó egységes elvek alapján dolgozó könyvtárosokra van szükség. E perspektívák tükrében térjünk vissza a központi katalógus tegnapi és mai gondjaihoz. A KKK az új címleírási szabvány bevezetésével egyidejűleg új katalógust indít. A katalógus tartalmi értéke kizárólag a jelentő könyvtáraktól függ. Hitelessége — értve alatta az adatok hitelességét és a szolgáltatást — ugyancsak a könyvtárakon múlik. Amint jeleztük, nagy reményeket fűzünk az ISBD/M/ elterjedéséhez és a világszerte felgyorsuló szabványosítási munkálatokhoz. Az utolsó két évben jelentek meg az országnevek ős nyelvek kódjainak szabványai és a magyar időszaki kiadványok címrövidítésére vonatkozó szabvány. De figyelmükbe ajánlom a bibliográfiai leírás tipikus szavainak rövidítésére és a külföldi folyóiratcímek rövidítésére vonatkozó ISO szabványokat is. Jóllehet ezek átdolgozás alatt vannak, de nagy segítséget jelentene közös munkánkhoz az, ha bejelentéseiken és kéréseiken az ISO szabványok előírásait használnák. Ha egy könyvtáros azt látja, hogy ZfB vagy ZfBB, rögtön tudja, hogy a Zentralblatt für Biblíothekswesen-ről és a Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie-ról van szó. De a központi katalógus dolgozóitól nem lehet megkívánni, hogy a világ összes nyelvén az összes szakterület szakzsargonját ismerje. Még egyszer hangsúlyozni kívánom: hiába határozzuk meg a központi katalógus számára szükséges visszakereshető adatok körét, hiába rögzítjük az azonos adatok egymáshoz való viszonyát, hiába szervezzük munkánkat úgy, hogy a beküldött cédulák a legrövidebb időn belül tájékoztatásra alkalmasak legyenek, ha a beküldött leírásból a rendszó vagy az adattípus nem határozható meg helyesen, a rövidítés nem dekódolható. És hiába minden, ha a kérés nem tartalmazza a kért dokumentum hiteles és szükséges adatait. 35