Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Szilvássy Zoltánné: Részvételünk a nemzetközi regisztrációs rendszerekben

RÉSZVÉTELÜNK A NEMZETKÖZI REGISZTRÁCIÓS RENDSZEREKBEN Szilvássy Zoltánné, az OSzK osztályvezetője Úgy hiszem, mielőtt áttekintjük a címben jelzett témát, bevezetőben tisztáznunk kell, mit is jelent ez a kifejezés: „regisztrációs rendszer"? A regisztrációs rendszerek = számítógépes adatnyilvántartási rendszerek, amelyek nyilvántarthatnak 1. bibliográfiai leírásokat, 2. a bibliográfiai adatok (adatelemek) válogatott csoportját, 3. numerikus, faktográf iai (számszerű, tényszerű) adatokat. E rövid beszámoló keretében nem foglalkozunk sem az 1. pont alatti rendszerekkel, hiszen ezekről ill. a hazai fejlődés jelenlegi stádiumáról Fügedi Petemé előadásában már hallottunk, sem a 3. pont alatti, általában kereskedelmi célokat szolgáló adatnyilvántartásokkal. A 2. pont alatti, bennünket információs igényeink kielégítése szempontjából leginkább érintő rendszereket tovább kategorizálva azt találjuk, hogy ezek lehetnek 1. a nyilvántartott adatok válogatási szempontja szerint - egyes tudományágak, szakterületek szerint szervezettek (pl. mező- és erdőgazdaság), - egyes dokumentumtípusokra orientáltak (pl. időszaki kiadványok); 2. a tárolt adatok forrása ill. eredete és a belőlük nyújtott információ hatósugara szempontjából nézve - helyi, - országos és - nemzetközi (regionális vagy az egész világra kiterjedő) szervezésűek; 3. Végül jellegük szerint lehetnek - üzleti vállalkozások (pl. Chemical Abstracts, Medline, Toxline stb.), - nemzetközi szervezet (pl. Unesco, FAO, WHO) égisze alatt működő rendszerek (mint az AGRIS, INTS, ISDS stb.). A tudományos világ idevágó szakirodalmában számtalan cikk, tanulmány foglalkozott már azzal a kérdéssel, miért, mi célból jöttek létre ezek a rendszerek, mi a tájékoztatás iránti igények kielégítésének legmegfelelőbb eszköze országos és nemzetközi szinten. A sommázott válasz közismert: napjainkban az óriási mennyiségű, szétszórtan és különböző dokumentumtípusokban jelentkező szakirodalom áttekintése önellátó módszerekkel már nem lehetséges, a feladat csak nemzetközileg összehangolt tájékoztatási rendszerek együttműködése révén oldható meg. Bár hazánk igen élénken kapcsolódott bele az elmúlt években a nagy nemzetközi 27