Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)
A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Szűcs Jenőné: A Nemzeti Bibliográfia számítógépes előállítása és az erre épülő új szolgáltatások
A NEMZETI BIBLIOGRÁFIA SZÁMÍTÓGÉPES ELŐÁLLÍTÁSA ÉS AZ ERRE ÉPÍTHETŐ ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK Dr. Szűcs Jenőné, az OSzK osztályvezetője Többéves munka, jelentős várakozás előzte meg az Országos Széchényi Könyvtár számítógépes rendszerének termékét, a „Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek Bibliográfiája" számítógépes előállításban megjelenő füzeteit. Most — három hónappal az első, terjesztésre kerülő füzet megjelenése után — joggal tehetik fel a kérdést a könyvtárosok és az olvasók: ezért az eredményért dolgoztak annyit? Ilyen eredményért kellett várnunk ennyit? Valóban úgy gondolta-e az Országos Széchényi Könyvtár, hogy a megjelenő füzetek színvonala arányban áll a ráfordított munkaidővel és költséggel? A hagyományos „Magyar nemzeti bibliográfia" füzeteinek használói számára az új előállításban, szerkesztésben megjelenő kiadványok szokatlanok. A megváltozott szerkezet, a bővebb gyűjtőkör és az adattartalmában informatívabb index előnyei ilyen rövid használat után még tűnnek ki. A bibliográfiai tételek készítésében alkalmazott új szabványok (mint például az ISBD-n alapuló magyar bibliográfiai leírási szabvány, vagy a cirill betűk transzliterációjánál alkalmazott nemzetközi szabvány használata) szokatlanságuk miatt ellenérzést váltanak ki még annak ellenére is, hogy a magyar könyvtárosok nagy része gondolatban már elfogadta a magyar könyvtári szabványoknak a nemzetközi szabályokhoz való igazodását. A bibliográfiai füzetekkel szemben érzett idegenkedést fokozza a fűzetek megjelenési formája. Az, hogy az eddigi csökkentett jelkészletei írógép helyett ma egy bővebb, 164 jelet ábrázolni képes gép „kiíratásáéval kerül terjesztésre a bibliográfia, a használók számára nem jelent különösebb újdonságot, mert az írógép hiányzó jeleit eddig a szerkesztőség munkatársai kézi-rajzolással pótolták. Azt azonban mindannyian érzékelik, hogy a számítógéphez csatolt sor nyomtató-kiírások egyenetlen írásképet, árnyékolt szövegrészeket eredményeznek a tovább sokszorosítás folyamán. Ezt általában nem előrelépésnek, hanem határozottan a bibliográfiai füzetek hátrányának tekintik és már-már az olvashatatlanság elmarasztaló ítéletével illetik. Röviden megfogalmazható az, hogy az Országos Széchényi Könyvtárat milyen szándékok vezették abban az elhatározásában, hogy a számítógép segítségét felhasználja a könyvtári munkában: hosszútávú fejlesztéssel olyan komplex könyvtári rendszert kíván kialakítani, amely lehetővé teszi a hagyományos könyvtári munkafolyamatok adaptálását gépi munkafolyamatokra. Célja az volt, hogy a szakaszosan kialakított alrendszerek adatai, adatcsoportjai (rekordok) más alrendszerek számára is felhasználhatók, kapcsolhatók legyenek. A legésszerűbbnek az tűnt, ha egy aránylag független könyvtári területen kezdődik el a munka, s lehetőleg a megvalósítás egy alapvető könyvtári munkafolyamat gépi 25
