Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Fügedi Péterné: A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszere és az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel programja

Hamis lenne azonban a retrospektív bibliográfiáról adott kép, ha a hiányosságokról, adósságokról nem beszélnénk. Űgy tűnik, hogy retrospektív vállalkozásaink „könyvcentrikusak". A már emiitett 10 éves sajtóbibliográfián kívül 1945 óta az időszaki kiadványokról egyetlen más retrospektív bibliográfia sem jelent meg. Szándékosan nem elkészülésről, hanem megjelenésről beszélünk: Busa Margitnak az 1705—1849 közötti időszakot feldolgozó sajtóbibliográfiája közel egy évtized óta hiába várja kiadatását. A magyar nemzeti bibliográfia rendszerében megjelenő bibliográfiák területi alapelvűek, vagyis a mindenkori Magyarország területén kiadott (ill. nyomtatott) kiadványokat regisztrálják. Még kellően meg nem oldott, de kulturális szempontból el nem hanyagolható feladatunk a külföldi hungarikumok számbavétele. Elsősorban praktikus okokból e téren a feladat ellátását csak korlátozásokkal tudjuk vállalni. A legfontosabb problémák az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A feldolgozás nem mindig autopszián alapuló. Részben ezért, részben mert a tudomásvétel időpontja a kötelespéldányként beérkező anyagétól eltérő, az exteriorika-anyagot külön bibliográfiai sorozatokban közöljük. 2. Mivel a külföldi hungarikumok feldolgozásában elsősorban a magyar nyelvű, valamint a tartalmilag magyar vonatkozású dokumentumok feltárását érezzük döntő jelentőségűnek, a dokumentumfajták közül csak a szövegeket rögzítőkkel: könyvekkel, periódikumokkal, cikkekkel foglalkozunk. 3. A nyomdai ill. sokszorosítási kapacitás szűkös volta miatta hungarika-bíbliográf iák egy részénél le kell mondanunk a hagyományos megjelentetésről, és be kell érnünk a mikrofilmlapos kiadási lehetőséggel. E problémáknak, meggondolásoknak megfelelően ma még a külföldi hungarikumok feldolgozása korántsem teljes. Két negyedévenként megjelenő kurrens kiadványunk közül a „Külföldi magyar nyelvű kiadványok bibliográfiája" a külföldi magyar folyóiratok cikkeiről és recenzióiról, valamint a központi katalógusba bejelentett magyar nyelvű könyvekről közöl leírásokat, a „Hungarika külföldi irodalmi szemle" pedig a tartalmilag magyar vonatkozású kiadványokról, valamint a magyar szerzők külföldi publikációiról tájékoztat. Előkészületben van az 1961—1970 között külföldön kiadott magyar nyelvű könyvek négy részes bibliográfiája, az 1945—1970 között külföldön kiadott magyar nyelvű periodikumokról pedig kétkötetes jegyzék jelent meg. Míg a két kurrens bibliográfia és az időszaki kiadványok retrospektív jegyzéke sokszorosított, a 10 éves ciklusbibliográfia mikrofilmlapon fog megjelenni. Az előbbiekben főképp a nemzeti bibliográfia tartalmi kérdéseivel foglalkoztunk, a magyar nemzeti bibliográfiai rendszerben megjelent, ill. megjelenő bibliográfiákról kíséreltük meg az áttekintést. Befejezésül — bár ez első hallásra bizonnyal paradoxonnak tűnik — a nemzeti bibliográfia nemzetközi szerepéről szeretnénk szólni. Az IF LA a 70-es évek elején hirdette meg egyik eddigi legnagyobb jelentőségű programját, az Egyetemes Bibliográfia Számbavételt. Lényege, hogy ha minden ország gondoskodik nemzeti bibliográfiájának rendszeres megjelenéséről, és ha e nemzeti bibliográfiák alapvető módszereikben megegyezőek, akkor a nemzeti bibliográfiák összessége biztosítja a világ dokumentumtermése feletti áttekintést. A program megvalósításának tehát két feltétele van: 23