Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977 (Budapest, 1978)

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1977. évi munkájáról

BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖNYVTAROSOK EGYESÜLETÉNEK 1977. ÉVI MUNKÁJÁRÓL Az Egyesület 1977. évi tevékenységét alapvetően a szervezetek munkájának megerősödése, önállóságuk növekedése és a tartalmas szervezeti élet kibontakozása jellemezte. Ez a fejlődés egy hosszabb időszak eredménye, jelei már a korábbi időszakban is megmutatkoztak, de az Egyesület különböző területi szervezetei, szekciói között még számottevőek voltak a különbségek. Az 1977-es év egyértelműen e különbségek csökkenésére utal. Az eredményesebb munka elsősorban a területi, megyei szervezeteknél volt jelentős. E szervezetek tervszerű munkájának elősegítése érdekében az Elnökség konzultációs megbeszéléseket kezdeményezett, témajavaslatokat adott, amelyekhez az év folyamán előadókat is biztosított. A szervezetek munkájának koordinálása az egyesületi Tájékoztató előzetes rendezvénynaptárának közreadásával történt. A területi szervezetek munkáját jelzik a számok is: 1975-ben 31; 1976-ban 45; 1977-ben pedig 57 rendezvényre került sor szervezésünkben. A mennyiségi növekedés mögött tartalmi változás is történt, bővült a kifejezetten szakmai továbbképző jellegű előadások tematikája, amelyek között megtalálhatjuk a könyvtárpolitika, a könyvtári és tájékoztatási munka, a nem hagyományos dokumentumok, dokumentumtárak, az olvasáskutatás, a könyvtáros képzés és -továbbképzés, a könyvtári szaksajtó és számos más, aktuális kérdésről szóló előadásokat. A szakmai témák mellett az elmúlt évinél lényegesen több előadás hangzott el az 1977. évi céloknak megfelelően politikai, kulturális és a könyvtári, tájékoztatási munkával összefüggő határterületek problémáiról. Ezek az előadások hasznosak és tanulságosak, bővítik a könyvtárosok látókörét és segítenek a szakmai munkában is. A szocialista embertípus, a demokrácia, a kultúrpolitika és közművelődés időszerű kérdései, irodalomtörténeti előadások, könyvtörténet és könyvművészeti témák jelzik a törekvések megvalósulását. Az előadások mellett nőtt a tapasztalatcsere-látogatások száma és fejlődött a szervezetek együttműködése is - nemcsak a megyei szervezetek között, hanem a területi szervezetek és a szekciók, valamint bizottságok között is. A megyei szervezetek új kezdeményezése volt, hogy gyakran kapcsolódtak más könyvtárak, kulturális szervek rendezvényeihez, mozgósították az ezeken való részvételre a tagságot és több volt az ilyen típusú közös rendezvények száma. A megyei szervezetek munkáját értékelve a Hajdú-Bihar megyei szervezet tevékenysége az Elnökség értékelése szerint igen jó volt. Nemcsak azért, mert taglétszáma nagy, megközelíti a 200 főt, hanem mert tervszerűen, rendszeresen dolgoztak és igyekeztek erősíteni a megye területén a különböző könyvtárakban dolgozó munkatársak közötti kapcsolatot, amely valamennyi együttműködő számára hasznos és előnyös. 5