Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977 (Budapest, 1978)
A IX. Vándorgyűlésen, Budapesten elhangzott előadások - Dr. Remete László: Szabó Ervin a társadalomtudós és a könyvtáros
SZABÓ ERVIN A TÁRSADALOMTUDÓS ÉS A KÖNYVTÁROS Dr. REMETE László, a FSZEK osztályvezetője Mindnyájan közvetett vagy közvetlen tanúi lehettünk azoknak az ünnepségeknek, megemlékezéseknek, amelyekkel ez év nyárutóján Szabó Ervin 1877. augusztus 23-i születésének centenáriuma alkalmából történelmi szerepét hangsúlyosan méltatták. Úgy hiszem sokak nevében mondhatom, hogy nekünk könyvtárosoknak külön örömet jelentett életművének ilyen sokoldalú értékelése, aminek tanúi lehettünk a Munkásmozgalmi Pantheonban, a FSZEK épületén elhelyezett emléktáblánál tartott megemlékezések, a Munkásmozgalmi Múzeumban és a FSZEK-ban rendezett kiállítások alkalmával, a Párttörténeti Intézet és a MTA Történettudományi Intézete tudományos emlékülésén valamint a tömegkommunikációs eszközök és szervek megemlékezéseinek láttán, hallatán. Megjelent Szabó Ervin levelezésének első kötete, megjelenés előtt áll egy mási'k testes kiadvány is, amely Szabó Ervin műveinek válogatott darabjait tartalmazza. Elmondhatjuk, hogy könyvtárosnak Magyarországon eddig még nem jutott ki ilyen fokú megbecsülés. És a jelentőségét nem csökkenti, hanem éppen növeli az, hogy a tiszteletadás ugyanúgy szólt Szabó Ervinnek a hazai szocializmus előfutárának, a társadalomtudósnak, a történettudósnak is. Ha súlyozni akarnánk az alig 41 esztendős korában elhunyt Szabó Ervin életművében azt, amit a rendelkezésére álló kereken 20 alkotó éve alatt teremtett, úgy a halála óta eltelt közel hat évtizedes távlatból mérlegelve szerepét már kimondhatjuk, hogy Szabó Ervin nemcsak a marxizmusnak határainkon túl is számontartott kimagasló magyar propagandistája, a hazai munkásmozgalom forradalmi balszárnyának ébresztője volt, nemcsak új csapáson járó történetíró, a századelő nagy szociológiai mozgalmának egyik vezéralakja, hanem mint bibliológus, kultúrpolitikus és könyvtárszervező az egyetemes könyvtár- és dokumentációtörténet lapjaira is maradandóan írta be a nevét. Idő kellett ahhoz, hogy sokrétű hagyatékát az utókor újra felfedezze, s az őt méltató szócikkek bekerüljenek a magyar kézikönyveken kívül a nagy külföldi enciklopédiák lapjaira is, a Bolsaja Enciklopédiától kezdve az NDK-ban kiadott Meyers Lexikonon át az NSZK-beli Brockhaus Lexikonig. Az egyes szaktudományok kézikönyvei, mint az NDK-ban készült Lexikon des Bibliothekswesens vagy a stuttgarti Enke Verlag Soziologenlexikonjának megjelenés előtt álló második kiadása is, az emberöltőnyi feledés után már újból felfedezték Szabó Ervint a könyvtártudóst, illetve a szociológust. Születése századik évfordulóján méltatva hagyatékát, első pillantásra csak biográfiai érdekességű, mégis fontosnak bizonyuló kérdés: milyen motívumok késztették rá, hogy már egészen fiatal korában a könyvtáros pályán kötelezze el magát és élete végéig kitartson emellett. Laikusok szemében a könyvtári munka a procul negotiis foglalatosságokhoz tartozik s talán ezért is vélekednek néhányan úgy, hogy az ifjú éveitől kezdve 42