Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977 (Budapest, 1978)
A IX. Vándorgyűlésen, Budapesten elhangzott előadások - Dr. Papp László: A szakmai információ és a szakkönyvtárak
Ezt megelőzően a kormány Tudománypolitikai Bizottsága (TPB) külön előterjesztés alapján is foglalkozott a kutatásfejlesztés információellátásával, az információs rendszer korszerűsítéséből adódó feladatokkal és megfelelő határozatot hozott. A határozat külön pontokban foglalkozik a kutató-fejlesztő munka és az irányító tevékenység információellátásának helyzetével, valamint a korszerűsítést, a továbbfejlesztést szolgáló feladatokkal. A továbbiakhoz célszerűnek tűnik annak tisztázása, hogy mit kell szakmai információn, illetve szakmai információs rendszeren érteni. A gazdasági tevékenység, ezen belül természetesen a kutatás-fejlesztést irányító és végrehajtó szervek információellátása is részben igazgatási, részben szakmai jellegű információs forrásokra támaszkodik. A szakmai információs rendszer a gazdasági tevékenység - így a kutatás és fejlesztés, a termelés, az elosztás, a felhasználás — hazai és külföldi eredményeivel kapcsolatos különféle szakmai információkat gyűjti, dolgozza fel és szolgáltatja. Ezt a tevékenységet a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek információs és szakkönyvtári hálózata végzi. Ez utóbbi egyben sok száz szakkönyvtáros munkaterületét is jelenti. A párt és a kormány a fejlődés fontos feltételének tekinti a szakmai információellátás korszerűsítését, ezért szükséges, hogy a könyvtárosok megfelelő tájékoztatást kapjanak az ezzel kapcsolatos feladatokról, hogy a tervek valóra váltásában aktívan közreműködhessenek. Hogyan jellemezhetnénk röviden szakmai információs rendszerünk fejlődését? A szakmai információellátás egyik legfontosabb alapja a szakirodalom. A gazdaságirányítás reformja révén sokirányú fejlődés ment végbe az irányító szervek és a kutatóhelyek szakirodalmi informálódásának lehetőségeit és feltételeit illetően. A tárcák információs intézményei, a nagyobb intézetek, vállalatok könyvtárai — jobb lehetőségek kihasználásával — az új igényeknek megfelelő szakirodalmi szolgáltatásokat vezettek be. Megkezdődött az irányítási munkát segítő tematikus és a fejlődési irányokat áttekintő összefoglalások készítése. Egyes tárcák kezdeményezték kutatási célprogramjaik szakmai információellátásának megszervezését, s növekedett az iparjogvédelmi — ismertebb nevén a szabadalmi — információs tevékenység is. A szakmai információellátásban mind nagyobb a nemzetközi információs kapcsolatok szerepe. Szakmai információs rendszerünk fejlesztését sok szempontból meghatározza az, hogy a KGST komplex programja előirányozta a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer (NTMIR) létrehozását. Az elmúlt hat évben az NTMIR már eddig kifejtett tevékenysége nyomán jelentősen megnőtt a szocialista országok eredményeiről szóló — egyelőre hagyományos formájú — tájékoztatás. Kialakult 18 nemzetközi ágazati alrendszer szervezete és működési területe. Előrehaladt a szabványosítás. Létrejöttek a közös szakemberképzés alapjai. A Nemzetközi Szabadalmi Információs Rendszer 1976ban megkezdte - kb. 50 ország adatai alapján — a kísérleti mágnesszalagos szolgáltatást. A szocialista országok tudományos akadémiái létrehozták a Nemzetközi Tár-sadalomtudományi Információs Rendszer (MISZON) alapjait. Az ENSZ szervezeteinek információs programjaival és rendszereivel (UnescoUNISIST, IAEA-INIS, FAO-AGRIS, ILO-ISIS stb.) is létrejöttek kölcsönös kapcsolatok. Ugyanakkor előfizetünk néhány tőkés országban működő információs intézmény mágnesszalagos információszolgáltatására. Mindezek jelentős mértékben bővítik a hazai információellátás lehetőségeit. A szakmai információs tevékenység növekvő jelentőségű nem-szakirodalmi 32
