Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977 (Budapest, 1978)
A IX. Vándorgyűlésen, Budapesten elhangzott előadások - Dr. Boros Sándor: A közművelődési törvény a fejlett szocialista társadalom szolgálatában
A lakossági könyvvásárlás 38,2%-ka I, a folyóiratok példányszáma 15,7%-ka! nőtt 3 év alatt. A könyvtárak közművelődési szerepének fokozását segíti elő az új könyvtárügyi törvényerejű rendelet, amelyet önök részleteiben ismernek. A könyvtáraknak mintegy fele közvetlenül szolgálja a közművelődés ügyét, a többi elsősorban az oktatáshoz, a kutatáshoz és a fejlesztéshez kapcsolódik. A közművelődési könyvtárak egymással is együttműködve - a lakóhelyi, a munkahelyi stb. igényekre figyelemmel - népszerűsítik és rendelkezésre bocsátják a kultúra írásban vagy más módon rögzített alkotásait. Ezeknek a könyvtáraknak a tevékenysége a társadalmi elvárásoknak megfelelően átalakul. Az elmúlt években nyitottabbá váltak, bővültek a hagyományos könyvtári keretek, az intézmények sokoldalúan alkalmazkodtak a megváltozott és megnövekedett követelményekhez. A közművelődési könyvtárhálózat vonzása — miközben a szolgáltatások színvonalasabbak lettek — stabil maradt. A könyvtárak olvasóinak köre ugyan nem bővült, de összetételében jó irányban változott. Növekedett a munkásolvasók száma. A munkásosztály mintegy 2324%-a használja a közművelődési könyvtárakat. Ennek a növekedésnek az alapját a szocialista brigádokkal kiépült és évről évre bővülő kapcsolatok képezik. Változatlanul nő az ifjúság aktivitása, s jellemző a fiatal korosztályok képviseletének lassú emelkedése. Jelenleg a 15 éven aluliak kb. 50%-a iratkozott be a könyvtárakba. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a színvonalasabb állományt intenzívebben használják az olvasók, valamint azt is, hogy növekedett az igényesebb olvasás aránya, a mai magyar és szovjet irodalom iránti érdeklődés. A társadalom képzettségi-tájékozottsági színvonalának növekedése, a jobb állomány és a változatosabb olvasási és könyvtárpropaganda fejlettebb könyvtárhasználatot eredményez. Ezt olyan jelenségek bizonyítják, hogy minden közművelődési könyvtártípusban növekszik a szak- és a tudományos ismeretterjesztő irodalom iránti igény. Míg a hatvanas években ez a kategória a kölcsönzések alig 20%-át tette ki, addig napjainkban ez az arány országosan meghaladja a 30%-ot, a megyei és a városi könyvtárakban gyakran az 50-60%-ot is. Könyvtári hálózatunk eredményes munkáját mutatja, hogy a megyei könyvtárakat követve a nagyobb városi könyvtáraink is megkezdték a tájékoztatási feladatok ellátását. Részint saját állományukra és szolgáltatásaikra támaszkodva, részint a tudományos és szakkönyvtárak szolgáltatásait közvetítve sok helyen megbízhatóan elégítik ki a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, illetve az egyéni érdeklődők mind gyakoribb szakirodalmi igényeit. E könyvtárak állományában nélkülözhetetlen bázist talált a helyismereti és a társadalomtudományi kutatás, örvendetes, hogy ezek a könyvtárak munkájuk ilyen jellegű kiterjesztésében saját kutatási-vizsgálati eredményeikre is támaszkodhatnak. A közművelődési könyvtárak nagy többsége lehetőségeihez képest funkcióit jól, illetve megfelelően látja el, elkötelezetten tevékenykedik, sokat tett és tesz a közművelődési párthatározat és a törvény végrehajtása érdekében. Ugyanakkor sok még a kihasználatlanul maradt lehetőség. Nagyobb önbizalommal, az adottságok teljesebb, gazdaságosabb kihasználásával, élénkebben, aktívabban kell élnünk lehetőségeinkkel. Szükséges, hogy a könyvtárak a belső tartalékok feltárásával, jobb munkaszervezéssel, a társadalmi intézményrendszerekkel és szervezetekkel kiépített kapcsolataik elmélyítésével, a könyvtárosok szakmai felkészültségének és általános műveltségének növelésével törekedjenek feladataik hatékonyabb ellátására, az olvasóközönség számának bővítésére, új olvasórétegek megnyerésére. 24
