Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977 (Budapest, 1978)

A IX. Vándorgyűlésen, Budapesten elhangzott előadások - Farkasinszky Lajos: Megnyitó

az Egyesület, a többi között évkönyvei segítségével. Más figyelemreméltó publikációk megjelentetését is támogatja. A rendszeres informálásban fontos szerepet tölt be a havonta megjelenő tájékoztató, amely egyúttal keresztmetszetét is adja a szervezeti élettel, a szakmával összefüggő hazai és külföldi eseményeknek. A továbbképzést jól segíti az évente megtartott mintegy 80-100 előadás és vita, a tapasztalatcsere látogatások, tanfolyamok. Rendezvényei közül a legjelentősebb az évi vándorgyűlés, amelyen mindig van lehetőség a különböző könyvtártípusok munkatársainak eszmecseréjére, a jobb együttműködés tennivalóinak kialakítására, összhangban a könyvtárügy fejlődésének fő irányaival. Az idei vándorgyűlés fontos témát választott, amiikor tanácskozását a közművelődési törvény és a fejlett szocialista társadalom építése összefüggései megvitatásának, e fontos ügy szolgálatának szenteli. Közfigyelmet keltő ez azért is, mert a tömegkommunikáció, a gépi kultúra terjedésével egyidőben egyre gyakrabban hallatszanak olyan nézetek és vélemények, amelyek szerint a nyomtatott betű, a könyv szerepe lealkonyulóban van. Egyesek a „Gutenberg Galaxis" végét jósolják. Ezeknek a nézeteknek alapvető tévedése, hogy a művelődés, a kulturálódás, az információszerzés folyamatának különböző funkcióit, részeit próbálják egységes értelmezés helyett egymással szembeállítani. Pedig az önművelés, az elmélyült tanulás alapvető eszköze ma és a jövőben egyaránt a könyv, a nyomtatott betű. Ezt kiegészíthetik, és ki is kell, hogy egészítsék, de nem pótolhatják az audiovizuális, a tömegkommunikációs eszközök. A tvnézés, a filmezés, a rádióhallgatás közben jórészt passzív szemlélő vagy hallgató lesz az ember. Az értelmezés lehetőségei — éppen a technikai adottságok miatt — behatároltabbak, szűkebbek és utólagosak. Az olvasás aktív gondolkodásra, a szöveg értelmezésére késztet. Mód van egy-egy gondolatsor vagy részlet ismételt tanulmányozására. Az olvasás előnyei térben és időben szinte kimeríthetetlenek. Az olvasási szokás egyéniségünknek szerves része. Az olvasási igény felkeltésének és kielégítésének különböző lehetőségei ma már adottak. Ezek közül az egyik legalapvetőbb a könyvtár. Több korszerű könyvtárt létrehozó igény, az olvasótermek látogatottsága bizonyítja, hogy az olvasás nem szükségszerűen magányos időtöltés; ha általában egyéni tevékenység is, a könyvtárban kollektív tevékenységgé válik. A könyvtárakat egymástól alapvető funkcióik, társadalmi igénybevételük, szolgáltatásaik alapján különböztetik meg önök. így alakultak ki a tudományos és szakkönyvtárak, közművelődési könyvtárak és az utóbbi években egyre tisztábban rajzolódik ki az iskolai könyvtárak profilja is. A legjelentősebb tudományos könyvtárakat 1976-ban 377 ezer olvasó vette igénybe, míg a közművelődési könyvtárakba beiratkozottak száma meghaladta a 2 milliót. A fővárosi iskolai könyvtáraknak tavaly 76 és fél ezer általános iskolás és 35 és fél ezer középiskolás rendszeres olvasója volt. Lakosainak száma és összetétele miatt különösen fontos a főváros könyvtári ellátása. Ezért engedjék meg, hogy erről is szóljak. A budapesti könyvtári alapellátást a tanácsi, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózata és a szakszervezeti közművelődési könyvtárak biztosítják. A tanácsi könyvtárak teljes egészükben a lakóterületi ellátást szolgálják, míg a szakszervezeteknek alapfeladata a munkahelyi könyvellátás biztosítása, s csak kisebb részük, mintegy 15-20% segíti jelentősebben a terület munkáját. Az elmúlt évtizedek esetleges könyvtárépítés és telepítéspolitikája következtében a fővárosi könyvtárhálózat sem méretei, sem a felszereltség tekintetében nem felel ma még meg az egyre növekvő igényeknek. Ezt a budapesti könyvtáro18