Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)

A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Horváth Gabriella: A könyvtárak kapcsolatai a társadalmi szervekkel

ként az értelmetlen rivalizálás, elzárkózás „ki tud többet", „ki a nagyobb" formákban jelentkezik, s a helyenként megmutatkozó hibás fenntartói szemlélet is akadálya az egységes közművelődési koncepció kialakulásának. Ezzel kapcsolatban egy példára szeretnék hivatkozni. Azon dolgozunk, hogy különösen a szatmári részeken, ahol az iskolai és közművelődési könyvtár összevonása indokolt - mert külön-külön életképtelenek -, ott szeretnénk ezt megoldani, ahol a látogatottság és feltételek vonatkozásában jobbak a feltételek. Ha az iskolai könyvtár életképesebb, természetes, hogy a közművelődési könyvtár anyagát átadnánk a kultúrház színpada mögül vagy a tanácsház lezárt helyiségéből az iskolának. Korábban ez sok helyen ellenállásba ütközött, bízunk abban, hogy a közművelődési törvény, a már megjelent határozatok ezt az akadályt elhárítják. Az együttműködésre visszatérve alapvetőnek tartjuk, hogy a Megyei Könyvtárban és a hálózatban a szakmai ismeretekkel párhuzamosan aktívabb, tartalmasabb politikai, világnézeti, ideológiai munka folyjék. Ezt a célt segíti a Megyei Könyvtár - pártcsoportja, - szakszervezeti bizottsága, - KISZ alapszervezete. Mielőtt tevékenységünkről néhány szót szólnék, elöljáróban megemlítem, hogy mi a különböző párt-, állami-, tömeg- és társadalmi szervezetekben nem passzív alkalmi vendégként dolgozunk, hanem intézményünk és a hálózat vezetőinek jelentős része e szervezetekben társadalmi funkciót tölt be, ki-ki megbízatása és érdeklődési köre szerint. Erre a későbbiekben néhány példát szeretnék elmondani. Pártcsoportunk különösen az elmúlt négy évben igen aktívan és terv szerint dolgozik, ülésein a „hivatalból is illik" felszólalások helyett élénk a vita és a kritikai szellem. A szakmai vezetés beszámoltatása rendszeressé vált, most egyre inkább a hozott határozatok végrehajtásának segítése és ellenőrzése foglalkoztatja pártcsoportunkat. Ma már egy-két személyt kivéve konkrét és rendszeresen számonkért pártmegbízatásokkal épült ki egy olyan bázis, amely a megyében folyó pártmunkának szerves része lett. Pártcsoportunk tagjai a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács Pártbizottsága aktivistái, propagandisták, esti egyetemi oktatók, s a Megyei Könyvtáron belül már második éve működő marxista esztétikai tagozaton a párton kívüliek, valamint a hálózati báziskönyvtárak vezetőinek bevonásával magas szintű továbbképzésben részesülnek. Könyvtárunk dolgozóinál gyakorlattá vált, hogy a hálózatban végzett vizsgálatokat, tapasztalatokat megbeszélik az illetékes pártszervvel, pártszervezetekkel, a véleményüket, segítségüket kérik a hiányosságok kiküszöböléséhez. Ügy érezzük, hogy a kötelező „bejelentkezésnek" a tartalmi kapcsolatok jobb kiépítésénél nincs semmi jelentősége. Hozzáteszem, hogy a párt és állami szerveink elsősorban a járási székhelyeken és nagyközségekben minden esetben készséggel segítettek egy-egy újabb lépés megtételében. Természetesen olyan példákat is tudnék hozni, ahol a könyvtáros csak a könyvtárost keresi (ez is kell), de gyakran ez önmagába visszatérő körré változik. Ezeken a helyeken a könyvtáros beszűkül, odatapad a munkahelyéhez, aminek az a következménye, hogy informálódási lehetőség, a munka végzéséhez elengedhetetlenül szükséges széles társadalmi bázis nem épül ki körülötte. Később rádöbben, hogy a helyi vezetés alig, vagy soha nem veszi igénybe tanácsait, véleményét, javaslatait, helyenként emiatt sértődé31