Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)

A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Dr. Marinovich Endre: A könyvtárak és a közönségkapcsolatok

kahelyi célok megvalósítását, míg a rosszul informált dolgozó alárendelt szerepet játszik, hiszen mechanikusan, lélektelenül végzi azt, amit számára előírtak." 3 Szociológusok kiszámították és igazolták, hogy minden ember hatókörében átlagosan 50-en szerezhetnek elsődleges információkat az egyént leginkább ér­deklő (például a munkahelyre vonatkozó) kérdésekről. Jelenti ez a rokonokat, ba­rátokat, ismerősöket, kártyapartnereket stb., akik tehát a könyvtárról az ott dol­gozók révén ismereteket szereznek. Az ötvenes szám önmagában nem nagy, de ha szorzóként alkalmazzuk, például egy 50 főt foglalkoztató megyei könyvtárnál, eredményként 2500 embert kapunk; ami egy-egy vidéki város esetében nem le­becsülhető. Jellemző megállapítás tehát, hogy az intézményhez legközelebb álló közvéle­mény, amellyel kapcsolatban van: a saját dolgozói. A munkatársaknak szóló mondanivaló három típuskérdésben foglalható össze: - honnan indultunk? - hol tartunk most? - hová törekszünk? A /cözönségícapcso/atoíc talán legfontosabb iránya, amely a külső kapcsolatok körében az olvasót vagy potenciális olvasót veszi célba. A mondanivaló megfele­lően hangolt érveket keres, igyekszik közlésének személyes jelleget, közvetlen és konkrét tartalmat adni. A közönségkapcsolatok gyakorlása körülbelül az alábbi logikai vázlat szerint épül fel: - melyek a könyvtár ,,erős" pontjai, és milyen feladatoknak tud eleget tenni; - milyen a könyvtár szervezete és ez milyen előnyöket jelent az olvasókra nézve; - kiket kíván a könyvtár elsősorban olvasókörébe bevonni és milyen segít­séget tud nyújtani nekik; - hogyan kapcsolhatók össze az olvasók igényei és a könyvtár által nyújtott szolgáltatások. A külső kapcsolatok körében az irányító, valamint a társadalmi szervek mind­egyike kapcsolat-típusként is külön figyelmet érdemel. A könyvtár számára nem lehet közömbös, hogy ezek a szervek hogyan véle­kednek tevékenységéről. Ha a könyvtár arculata bizalmat keltő, a döntések, rang­sorolások szubjektív eleme javára billentheti a mérleg nyelvét. Éppen ezért a könyvtár teljesítményeinek méltó és nem hivalkodó módon történő bemutatása feltárhat olyan eredményeket is, amelyeket a kötelezően elő­írt jelentések vagy beszámolók nem tartalmaznak. Ha egy könyvtár az országhatárokat túllépve, külföldre is tekint, PR-tevékeny­ségében jelentős szerepe lesz a nemzetközi kapcsolatoknak. Kiinduló szempont­ként kell itt tudomásul vennünk, hogy a külföldi közönség nem a hazainak meg­többszörözése, hanem ott más mentalitású közvéleménynek, a hazaitól eltérő ítéleteivel kell megküzdenünk. A sajtó - és ezen mindig valamennyi tömegkommunikációs eszközt kell érte­nünk — óriási hatalmának felismerése teszi szükségessé, hogy a könyvtár sajtó­kapcsolatait a lehető legnagyobb gonddal ápolja. A sajtó képviselői vélemény­irányítók, szerepük jelentős. Három ellenséges újságtól - mondotta Napoleon ­jobban kell félni, mint ezer szuronytól. A sajtókapcsolatokkal a későbbiekben a tömegkommunikációs eszközök tárgyalásánál részletesen is foglalkozunk. 25

Next

/
Thumbnails
Contents