Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)
A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Dr. Marinovich Endre: A könyvtárak és a közönségkapcsolatok
kahelyi célok megvalósítását, míg a rosszul informált dolgozó alárendelt szerepet játszik, hiszen mechanikusan, lélektelenül végzi azt, amit számára előírtak." 3 Szociológusok kiszámították és igazolták, hogy minden ember hatókörében átlagosan 50-en szerezhetnek elsődleges információkat az egyént leginkább érdeklő (például a munkahelyre vonatkozó) kérdésekről. Jelenti ez a rokonokat, barátokat, ismerősöket, kártyapartnereket stb., akik tehát a könyvtárról az ott dolgozók révén ismereteket szereznek. Az ötvenes szám önmagában nem nagy, de ha szorzóként alkalmazzuk, például egy 50 főt foglalkoztató megyei könyvtárnál, eredményként 2500 embert kapunk; ami egy-egy vidéki város esetében nem lebecsülhető. Jellemző megállapítás tehát, hogy az intézményhez legközelebb álló közvélemény, amellyel kapcsolatban van: a saját dolgozói. A munkatársaknak szóló mondanivaló három típuskérdésben foglalható össze: - honnan indultunk? - hol tartunk most? - hová törekszünk? A /cözönségícapcso/atoíc talán legfontosabb iránya, amely a külső kapcsolatok körében az olvasót vagy potenciális olvasót veszi célba. A mondanivaló megfelelően hangolt érveket keres, igyekszik közlésének személyes jelleget, közvetlen és konkrét tartalmat adni. A közönségkapcsolatok gyakorlása körülbelül az alábbi logikai vázlat szerint épül fel: - melyek a könyvtár ,,erős" pontjai, és milyen feladatoknak tud eleget tenni; - milyen a könyvtár szervezete és ez milyen előnyöket jelent az olvasókra nézve; - kiket kíván a könyvtár elsősorban olvasókörébe bevonni és milyen segítséget tud nyújtani nekik; - hogyan kapcsolhatók össze az olvasók igényei és a könyvtár által nyújtott szolgáltatások. A külső kapcsolatok körében az irányító, valamint a társadalmi szervek mindegyike kapcsolat-típusként is külön figyelmet érdemel. A könyvtár számára nem lehet közömbös, hogy ezek a szervek hogyan vélekednek tevékenységéről. Ha a könyvtár arculata bizalmat keltő, a döntések, rangsorolások szubjektív eleme javára billentheti a mérleg nyelvét. Éppen ezért a könyvtár teljesítményeinek méltó és nem hivalkodó módon történő bemutatása feltárhat olyan eredményeket is, amelyeket a kötelezően előírt jelentések vagy beszámolók nem tartalmaznak. Ha egy könyvtár az országhatárokat túllépve, külföldre is tekint, PR-tevékenységében jelentős szerepe lesz a nemzetközi kapcsolatoknak. Kiinduló szempontként kell itt tudomásul vennünk, hogy a külföldi közönség nem a hazainak megtöbbszörözése, hanem ott más mentalitású közvéleménynek, a hazaitól eltérő ítéleteivel kell megküzdenünk. A sajtó - és ezen mindig valamennyi tömegkommunikációs eszközt kell értenünk — óriási hatalmának felismerése teszi szükségessé, hogy a könyvtár sajtókapcsolatait a lehető legnagyobb gonddal ápolja. A sajtó képviselői véleményirányítók, szerepük jelentős. Három ellenséges újságtól - mondotta Napoleon jobban kell félni, mint ezer szuronytól. A sajtókapcsolatokkal a későbbiekben a tömegkommunikációs eszközök tárgyalásánál részletesen is foglalkozunk. 25