Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)
A VII. vándorgyűlésen, Egerben elhangzott előadások - Dr. Balázs János – Dr. Györe Pál: A könyvtárosi hivatásetika kérdései különös tekintettel a természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtárakra
téssel rendelkező dolgozókat is, dolgozzanak azok akár a könyvtárban, akár a fenntartó intézmény más szervezeti egységeiben. Azonban ebben az esetben sincs a könyvtárosnak könnyű dolga, mert ki van téve éppen a szakemberek részéről a szakmai egyoldalúságra való törekvéseknek, amelyeknek természetszerűleg nem engedhet, azokat néha nagyon tapintatosan és diplomatikusan kell leszerelnie, a szakmai, a hivatásbeli elkötelezettség jegyében, nagy etikai felelősségérzettel. Az is gyakran előforduló jelenség, hogy az állományfejlesztés munkájának keretében éppen a segitséget nyújtó szakemberek az általuk javasolt müvekre máris használói igényt, előjegyzést jelentenek be, amelyet a könyvtárosnak örömmel kell fogadnia, hiszen ez egyben azt is jelenti, hogy valóban szükséges müvek beszerzésére kerül sor, összhangban a tartalmi szemlélet igényeivel és a szakkönyvtárak rendeltetésével. Esetenként azonban e«ek az egyébként helyes törekvések negativ vonatkozásokkal terhelődnek olyan értelemben, hogy az első használó a dokumentumot mintegy kisajátítani, illetve mások használatától elvonni igyekszik huzamos időn keresztül, miáltal a könyvtár nem tudja teljesíteni az információk minél szélesebb körben való terjesztésének kötelezettségét. Sokszor igen kényelmetlen helyzetbe kerül a könyvtáros ilyen esetek kapcsán, s a hivatással járó elkötelezettség erkölcsi tudata is szükséges ahhoz, hogy az ilyen használókkal szemben a kritikus helyzetet feloldja, illetve megoldja. Természetesen hasonló szituációk az olvasószolgálati tevékenység keretében más olvasókkal kapcsolatban is felmerülhetnek, de ezek általában nem esnek olyan súllyal latba, mint az előbb emiitett esetekben. Az állományfejlesztési tevékenységgel kapcsolatban egy további problémára is felhivjuk a figyelmet, amely az emiitett könyvtárak típusaiban nemcsak, hogy előfordul, hanem egyre nagyobb jelentőségre is tesz szert. Gondolunk itt arra, hogy számos természettudományi, műszaki és mezőgazdasági könyvtár a hagyományos dokumentumokon, a könyveken és folyóiratokon túlmenően egyre növekvő számban szerez be egyéb dokumentumokat, igy kereskedelmi forgalomban egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan kapható, gyakran nem is publikált kutatási jelentéseket, konferenciaanyagokat, doktori disszertációkat, uti- és tanulmányuti jelentéseket, kiadatlan, illetve korlátozott körben használható helyi vagy országos tervkoncepciókat, szabványokat, szabadalmakat, gyártmányismertető prospektusokat stb., stb., gyűjtőnévvel élve nem hagyományos dokumentumokat, amelyek sok esetben nem is a már megszokott formában, hanem mikroformátumban, mikrofilmen, mikrofilmlapon vagy egyéb formában látnak napvilágot. E dokumentumok használatánál néha problémákat vet fel a korlátozott használatra szánt dokumentumok könyvtári kezelése és használatba adása. Nyilvánvalóan a könyvtáros e használati megszorításokat gyakorlati munkája kapcsán tudomásul venni és követni köteles, azonban ugyanilyen kötelessége e korlátozások feloldási lehetőségeinek érvényesítése is, illetve erre kezdeményező lépések megtétele az illetékesek felé, amikor ennek feltételei időszerűekké válnak. Ismeretes az, hogy pl. az USA-ból sok kutatási jelentés érkezik be az országba, amelyek egy ideig bizalmas jellegűek voltak, később azonban e korlátozások elvesztették időszerűségüket és szervezett intézkedések történtek magában az USA-ban az emiitett korlátozás feloldására. Hazai könyvtáraink fenntartó intézményei is jelentős mértékben termelnek ilyen dokumentumokat, amelyek a legtöbb esetben "hivatali használatra" megszorító jelzést viselnek, azonban nem vált rendszeressé még az ilyen dokumentumok emiitett minősítése, feloldási lehetőségének megvizsgálása. Megítélésünk szerint, ezen a téren a könyvtáros is kezdeményező lépéseket tehet, és ennek következtében sok értékes információ kerülhetne szélesebb k'-írü felhasználásra. 38