Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)

A VII. vándorgyűlésen, Egerben elhangzott előadások - Dr. Walleshausen Gyula: Könyvtároshivatás – könyvtárosetika

rősen kopik. Felötlenek a tükörben egyre nagyobb számban - és tisztábban látszanak - az uj tipusu, hozzáértéssel és áldozattal munkálkodó könyvtárosok, akik - Fehér Klára szavaival "... tudják, hogy kinek fog Jókai tetszeni, ki fogja élvezni Vas István verseit, ..." "... akik nem kapnak hálapénzt, nyereségrészesedést, célprémiumot, de ..." "... akik a maguk kertjéből tépnek egy csokor rózsát; " "... pogácsát sütnek, és szalámis kenyeret kennek, azzal kínálják az iró-olvasó találkozóra érkező irót." Főleg rajtunk múlik, hogy a tükör csupa ilyen arcot mutasson. * A könyvtárosság olykor kudarcoktól tépázott, gyötrelmes, fáradt estéken néha elátkozott, reménytelennek tűnő pálya, mégis reggelenként a könyvtár kilincsét - miként Antaiosz a földanyát - érintve, megerősödött hittel, reménnyel újrakezdett gyönyörű hivatás! Munkálkodásunk mély értelmét senki nem fogalmazta meg tömörebben, magasztosabban, mint Vörösmarty: "Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért!" :?s