Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)

A VI. Vándorgyűlésen, Pécsett elhangzott előadásokból - Fonyó Istvánné: Zenemű- és hangtárak kialakítása Hajdú-Bihar megyében

A raktározás az országos gyakorlatnak megfelelően nagyság szerint, mechanikus számsorrendben történik. A lemezekről csak szerzői és címkatalógust készítenek, egyszerűsített címleírással. Ennek lényege: a zeneszerző neve a zenei lexikonban található formában, a magyar, illetve általánosan elfogadott műcím, opus szám, No., hangnem. Az előadókat nem tüntetik fel, a gyártási adatokat igen. A zenei részlegek szolgáltatásai: egyéni és csoportos lemezhallgatás, másolatkészítés, irodalmi és énekórák tartása. A debreceni zenei könyvtár hálózati szolgáltatásai: az évi 90 000 Ft beszerzési keretből magas színvonalú művészi lemezeket lehet beszerezni (néha borsos áron), ezeket a megyei részlegek nem vásárolják meg, de ha igénylik, hangszalag másolaton a központi könyvtártól megkaphatják. Az egységes lejátszás érdekében minden részlegben azonos típusú Tesla sztereo magnetofon van. 1973 őszén négy részleg működött már a megyében. A központi könyvtár két napos továbbképzést szervezett Debrecenben. Ennek előzményeként Simon Zoltán, a Megyei Könyvtár módszertani csoportvezetője és Fonyó Istvánné, a Zenei Könyvtár vezetője elkészítettek egy módszertani levelet, amelyben leírták az állományfeltárás szempontjait, a zenei részlegek szolgáltatási funkcióit. A kiadvány szétküldése után összehívták a könyvtárosokat, és a debreceni zenei könyvtárban sajátíthatták el a hanglemezek feldolgozásának alapvető tudnivalóit. A technikai eszközök meghibásodását közvetlenül a zenei könyvtárba jelentik be, az ott dolgozó munkatársak feladata a technikus értesítése. Az Országos Filharmónia műsorfüzeteit, amelyek műsorismertetéseket közölnek röviden és közérthetően, központilag fizetjük elő. Emellett az állománybeszerzésben és részben a feldolgozásban is segítséget nyújtanak a könyvtárosoknak. Az eddigi tapasztalatok szerint a zenei szolgáltatás megszervezésének legnagyobb problémája a személyi feltételek megteremtése. A megyei részlegekben külön munkatárs alkalmazására nem volt pénz, a zenei szolgáltatást tehát minden könyvtáros egyaránt végzi az egyéb könyvtári munka mellett. Ez azonban nem helyes. A könyvtárosnak technikai alapismeretekkel (az úgynevezett megszólaltató apparátus: lemezjátszók, erősítő, magnetofon stb. kezelése) és zenei felkészültséggel is kellene rendelkeznie a könyvtári szakmai ismereteken kívül. Nagyon nehéz ezt elérni, ezért legalább egy-egy részfoglalkozású dolgo zóra volna szükség. Eredménynek tekinthetjük azonban, hogy a részlegek működnek és igény van erre a szolgáltatásra. A helyi vezetők felismerték az ügy jelentőségét, saját erőforrásból és a Megyei Könyvtár segítségévei korszerű könyvtárakat tudtak létrehozni. Balmazújvároson máris bővítésre van szükség. Debrecenben pedig a 4 csatorna helyett 10 csatornát képeznek ki még ebben az évben. A hamarosan megnyíló hajdúszoboszlói részleg után Komádiban kezdődnek meg a munkálatok. A hajdú-bihari hálózathoz hasonlóan az ország bármely vidékén kiépíthető ez a szolgáltatási forma a megyei és városi könyvtárakhoz kapcsolva. Tudjuk, hogy amit eddig tettünk: csak a kezdet. Természetesen sem a részlegek elhelyezését, sem a gyarapítás és a feltárás színvonalát, sem a személyi ellátottságot nem tartjuk optimálisnak. 44