Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)

Történeti előzmények

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A Magyar Könyvtárosok Egyesületének őse és jogelődje a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete (MKLE) volt, amely 1935-ben alakult meg, és 1950-ig működött. Célja a könyvtárosok és levéltárosok szakmai és társadalmi érdekeinek védelme, a szakképzés előmozdítása, a könyvtárosok és levéltárosok közötti kapcsolat biztosítása, s a hazai könyvtárosok képviselete volt a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségében (IFLA). Az MKLE vitákat rendezett a legfontosabb szakmai kérdésekről, kiadványokat, évkönyveket adott ki (1935-1943 között öt évkönyve jelent meg) és 1937-től az MKLE hivatalos kiadványaként jelent meg a Magyar Könyvszemle c. folyóirat. Az Egyesület jelentős kezdeményezése volt Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái c. 20 kötetre tervezett sorozatának megindítása, amelynek első öt kötete az MKLE gondozásában jelent meg. Az MKLE szorgalmazta az intézményes könyvtárosképzés megteremtését, e törekvése azonban nem járt sikerrel. Ezért az MKLE mint társadalmi szerv, maga vette kezébe a könyvtáros képzés ügyét, és az Országos Széchényi Könyvtárral közös tanfolyamokon száznál több könyvtárost képezett ki. Az Egyesület megalakulásakor belépett az IFLA-ba, tagjai rendszeresen képviselték a magyar könyvtárosokat az IFLA közgyűlésein, és tudósították a nemzetközi szervezetet a magyar könyvtárügy helyzetéről. Az MKLE 1950-ben feloszlott. Az 1953-ban megalakult Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) keretei között megélénkült a magyar értelmiség egyesületi élete. A TIT-ben 1956 elején sajtó-, könyv- és könyvtártörténeti bizottságot szerveztek, s e bizottság munkájának eredményeként a TIT irodalmi szakosztályának keretében létrehozták a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Körét. A Kör kibontakozó munkája hozzájárult a magyar könyvtárosok szakmai továbbképzéséhez, társadalmi fórumot biztosított a legfontosabb kérdések megvitatására, és elősegítette a hazai könyvtárosok és könyvtárak nemzetközi kapcsolatainak kiépítését. A Kör tagjainak száma évről-évre nőtt, tevékenysége egyre gazdagodott, s mind gyakrabban merült fel az igény a TIT szervezetétől független, Önálló könyvtáros egyesület megalakítására. Erre 1965 nyarán került sor: a Szabó Ervin Kör II. Küldöttközgyűlése kimondta a Magyar Könyvtárosok Egyesületének megalakítását, s az egybegyűltek ekkor formálták ki az egyesület alapszabályát. A Művelődésügyi Minisztérium 1965. november 15-én kelt, 73.003/1965. sz. rendeletével jóváhagyta az alapszabályt, és elrendelte a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) nyilvántartásba vételét. A feladatokat az egyesület ankétok, vitaülések, előadások keretében, hazai és külföldi szakmai intézményekkel, szervezetekkel való kiadványcsereakciókkal, tanulmányutak, tapasztalatcsere-látogatások szervezésével látta el. Támogatta különböző könyvtártudomá7