Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1973. évi munkájáról

BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE 1973. ÉVI MUNKÁJÁRÓL Az egyesület 1972. évi küldöttközgyűlése hosszabb erjedési folyamat lezárásaként jóváhagyta az MKE új alapszabályát, határozottan állást foglalt a további fejlesztés szükségessége mellett, és meghatározta az elkövetkezendő évek feladatait. Ezeknek az intézkedéseknek közös végső célja, hogy az egyesület minden szerve betölthesse funkcióját a magyar könyvtárügyben szakmai, politikai és társadalmi vonatkozásban egyaránt, s olyan szervezetté váljon, amelyik megfelel a már korábban megfogalmazott és a küldöttközgyűlésen kiegészített és megerősített céloknak: legyen szakmai továbbképző fórum, a szocialista könyvtárügyet, könyvtárpolitikát alakító és fejlesztését elősegítő társadalmi szerv, érdekvédelmi közösség és a magyar könyvtárügy külföldi kapcsolatainak ápolója, fejlesztője. E gondolatok jegyében állította össze az egyesület új elnöksége az 1973. évi munkatervet. A benne foglalt szakmai célokat kettősség jellemezte: egyrészt növelni kívánta az MKE szerepét a hazai könyvtárügy társadalmi irányításában, a fejlesztési tervek kidolgozásában, Ül. azok megvalósításában, másrészt a korábbinál magasabb szinten, változatosabb formában kívánta a szakmai képzés, továbbképzés megvalósítását elősegíteni. Ami a célok első részét illeti, a kezdeti lépéseket megtettük. Igen eredményes és szakmailag hasznos volt a készülő új könyvtári törvényről tartott vita, amelynek számos megállapítása, észrevétele bekerült a további tervezetekbe, s hasznosnak bizonyult a könyvtárosképzés reformjával és továbbfejlesztésével kapcsolatos több rendezvényünk is. Mindezek ellenére azonban e tevékenységünket még nem jellemzi a kellő aktivitás, kezdeményezőkészség. Munkánk hatékonysága természetesen attól is függ, hogy a könyvtárügyet irányító felelős tényezők mennyire veszik igénybe egyesületünk segítségét. Az 1973-as esztendő elsősorban a szakmai képzés, továbbképzés területén volt eredményes. Számokkal illusztrálva: 1972-ben - az IFLA-n kívül, amely lekötötte a szervezési energia legnagyobb részét — összesen 24 előadást rendeztünk, amelyből 2 volt központi, 8 vidéki és 14 a szekcióelőadás. 1973-ban már összesen 59 előadásra került sor a vándorgyűlésen kívül, amelyek közül 9 volt a központi előadások, vitaülések, 25 a szekció-rendezvények száma és 25 rendezvényre vidéki szervezetek rendezésében került sor. Örvendetes, hogy az előadások mellett ma már emelkedik a vitaülések száma, és egyre több rendezvénysorozatra kerül sor (pl. a Komárom megyei II. Könyvtári Hét, a Borsod megyei szervezet közreműködésével a magyar könyvnyomtatás megindulásának ötszázadik évfordulójára szervezett jubileumi ünnepségsorozat). Új színfoltot jelentett a rendezvények sorában a Zenei Szekció I. Vándorgyűlése, az Ifjúsági Könyvtáros Szekció alakuló ülésének gazdag és színvonalas programja. Ugyanakkor sor került külföldi könyvtárosok előadására is, a központi előadások keretében kettő, vidéken - Szombathelyen és Miskolcon - pedig egy-egy külföldi előadó beszámolója 9