Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)

I. ELŐADÁSOK - Pasteiner Iván: Magyar könyvtárpolitika

fog fordulni vidéki törvényhatóságainkhoz és városainkhoz ily közkönyvtárak létesítése, illetőleg a meglévők megfelelő gondozása és fejlesztése érdekében, S reméljük, hogy ennek kapcsán követésre fog találni a kulturális megértésnek és áldozatkészségnek az a nagyszerű példája, amelyet Budapest székesfőváros könyvtárának felállításában, fenntartásában és fejlesztésében mutatott. Amennyiben reményeinkben mégis csalódnánk, úgy e kérdés megoldásának törvényhozási úton való rendezését kellene szorgalmaznunk. Pénzügyi helyzetünk miatt valószínűleg aggályok fognak támasztatni e tervvel szemben, ezért már eleve keresnünk kell olyan eszközöket és módokat, amelyeknek segítségével a terv megvalósítása esetén a helyi hatóságokra háruló anyagi terhek csökkenthetők volnának. Ügy gondolom, hogy ezt részben elérhetjük azzal, ha a közkönyvtár igénybevételét a helyi viszonyoknak megfelelő díj fizetéséhez kötjük s ha e könyvtáraknak bizonyos állami hozzájárulást is biztosítunk. S meg vagyok győződve, hogy e könyvtárak rendszeres fejlesztése mellett a magyar könyvkiadók megfelelő támogatására is számíthatunk. S ez jelentékennyé lesz már azon körülmény miatt is, mivel e könyvtárak szerzeményei túlnyomórészt magyar kiadványokból állanak. Végül a költségek csökkentése és e könyvtárak hivatásának minél teljesebb betöltése érdekében kooperációt kellene létesíteni egy-egy közkönyvtár és ugyanazon helyben levő egyéb könyvtárak, úgymint iskolai, egyházi, társulati, egyleti könyvtárak között, és pedig abban a formában, hogy a közkönyvtárban nyilvántartassanak az említett helybeli könyvtárak legújabb szerzeményei és hogy azok teljes anyaga a közkönyvtár közönségének is rendelkezésére bocsáttassák. Megjegyezni kívánom, hogy ily kooperációt már eddig is sikerült Sopronban életrehívni; kedvező hatását a közkönyvtár forgalmának és tagjai létszámának emelkedésében látjuk. Ezekután áttérek tudományos könyvtárügyünkre. Általános a panasz e könyvtáraink részéről az anyagi eszközök elégtelensége miatt. Ebből erednek részben azok a kifogások is, amelyek a közönség részéről e könyvtárainkkal szemben elhangzanak. Nem kívánok a panaszok jogos és indokolt voltának megítélésében külföldi könyvtárak anyagi helyzetére hivatkozni, mert nem tartom helyesnek és meggyőzőnek az okfejtésnek azt a módját, amely a kilencmilliós magyar nemzet könyvtárait hatalmas, vagy legalábbis gazdag nemzetek könyvtáraival helyezi szembe. És pedig annál kevésbbé tartom, minthogy a külföldi könyved