Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)

I. ELŐADÁSOK - Pasteiner Iván: Magyar könyvtárpolitika

egyik, hogy a fenti két intézmény hatásköre éppen legfőbb országos tudományos könyvtárainkra nem terjedt ki, a másik pedig, hogy az a személyi kapcsolat, amely kezdetben a Főfelügyelőség és országos könyvtáraink között fennállott, idővel meglazult.

1 Ennek következtében a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó könyvtárak elszakadtak az irányításukra és vezetésükre hivatott országos közgyűjteményektől; másrészt az utóbbiak a Főfelügyelőség fennállása ellenére továbbra is nélkülözték azt a központi szervet, mely működésük összehangolására, munkaközösségük megteremtésére hivatva lett volna. Ennélfogva a kooperáció hiányában továbbra is egymásra való tekintet nélkül folytatták teljesen egyéni életüket s így tudományos és közművelődési könyvtárügyünknek fentemlített problémái e szervek negyedszázados működése után is megoldatlanok maradtak. Ezért Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, midőn a világháború és hazánk megcsonkítása nyomán válságba jutott gyüjteményügyünk megszervezését megindította, feloszlatta a Tanácsot és a Főfelügyelőséget; a népkönyvtárügyet — melynek alapjai és fejlesztési módjai megállapítást nyertek — a kultuszminisztérium hatáskörébe utalta; tudományos és közművelődési könyvtáraink kérdésének megoldását viszont — nyilván a múlt tapasztalatain okulva — új utakon kereste. És pedig megteremtette legfőbb országos közgyűjteményeinknek, úgymint a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Szépművészeti és Iparművészeti Múzeumoknak, valamint az Országos Levéltárnak önkormányzati szervezeti egységét, a Gyüjteményegyetemet, majd pedig ezzel — a Hóman Bálint akkori múzeumi igazgató javaslata és tervezete alapján készült 1929. XI. t.-c.-ben — szerves kapcsolatba hozta vidéki közgyűjteményeinket. Mind ez időknek, mind pedig a jelennek könyvtárpolitikai elgondolásait az 1922. évi gyüjteményegyetemi törvényben, a Bibliográfiai Központ szervezeti szabályzatában, az 1929. évi XI. t.-c.-ben és a Nemzeti Múzeumról szóló 1934. évi VIII. t.-c.-ben, illetőleg azok indokolásában találjuk. E könyvtárpolitika problémái: a könyvtárak tervszerű fejlesztése, gyarapításuk összhangbahozása, munkaközösségük megteremtése és a könyvtárosképzés rendszeresítése. Mindezeknek az említett törvények és rendeletek keretei közt való megoldására elsősorban a Gyüjteményegyetem tanácsa, ille1 A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Bp. 1927. — Hóman Bálint: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. 6