Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)

I. ELŐADÁSOK - Szabó István: A levéltárnok gyakorlati problémái

amelyek előfeltételeit képezik a további feladatok, a levéltár gyakorlati és tudományos hivatása teljesítésének. E gyakorlati és tudományos szolgálatok mindenekelőtt jelentékeny gépies természetű munkát rónak a levéltárnokra. Szereléseket végez folyó ügyekhez, másolatokat készít, előkeresi és előadja a kutatók részére az anyagot, szükség esetén kikölcsönzi más intézményeknek s nem lehet mondani, hogy e gépies munka teljesen problémátlan is. A levéltárnoknak meg kell találnia, amit tőle kívánnak s mindent vissza kell juttatnia a helyére, ami onnan elvétetett. Ezt csak úgy éri el, ha uralkodik a levéltára fölött és ha e mechanikus munkában is pontos rendet tart. A gépiesség azonban csak egyik oldalát — és hozzátehetjük: a láthatóbb oldalát — szemlélteti annak a munkának, amelyet a levéltárnok a folyó ügyvitel és a tudományos kutatás számára végez. Az előbbi gyakran követeli meg a levéltárnoktól olyan bonyolult történeti és jogi kérdések tisztázását, amelyek csak a levéltárban és csak a levéltárnok által tisztázhatók. Ezen a ponton különös súlyt nyer a levéltárnok tudományos iskolázottsága, elsősorban a közigazgatás és jogtörténet ismerete, mindenekfelett pedig általános történelmi műveltsége. Ezekre az ismeretekre és erre a történelmi műveltségre hasonló nagy súly esik a tudományos kutatás ellátásánál is, mert nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a levéltárnok a tudományos kutatásnak nemcsak gépies kiszolgálója, hanem többé-kevésbbé — irányítója is. A levéltári forrásokat kereső történetkutató munkájának eredményessége nagy részben a levéltárnokon múlik s minden ilyen történetírói eredményben jelentékeny, de mindig láthatatlan hányad a levéltárnokot illeti meg. Elgondolásunk szerint e nagy vonásokkal vázolt feladatkörök területén merül fel a levéltárnok problémáinak zöme. Bizonyos, hogy egy-egy, itt csak futólagosan érintett kérdésből a tüzetes elemzés alkalmával egész kérdéscsomó fejlik ki s az is előrelátható, hogy a levéltárnoki munkakör közelebbi vizsgálatánál még egyéb problémák is felvetődnek, mint amelyeket e rövid áttekintés sejtethet. Számolni kell azzal is, hogy a fejlődés maga is folyton újabb problémákat termel ki, amelyek kibővítik a levéltárnok munkaterületét. Utalhatunk például a modern levéltárvédelmi törekvésekre, reámutathatunk a fényképezésnek a levéltár szolgálatába való, már eddig is 31