Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)
I. ELŐADÁSOK - Herzog József: Mi tartozik a levéltárba és a könyvtárba?
egykor megkövetelt hivatalos vagy ehhez hasonló ügykezelés fogalmából született meg az a nézet, hogy a levéltári anyagnak — hangsúlyozottan — a legeslegtágabb értelemben jogi tartalmúnak kell lennie. 1 A tartalmi szempont ebben a nézetben másodszor jelentkezett a levéltártanban. A levéltáros, aki tapasztalatból tudja, hogy a tartalmi szempont érvényesülése egykor a levéltárakban mennyi sok, a legtöbb esetben csak hosszadalmas, nehéz munkával helyrehozható zavart és olykor helyrehozhatatlan kárt is okozott, méltán meglepődve kérdi, szabad vagy egyáltalában lehet-e a rosszemlékű, levéltárt romboló tartalmi szempontot irányelvül elfogadni? A tartalmi szempont elfogadásával természetesen annak összes következményeit is el kell fogadni. A következmények megvilágítására néhány példa szolgálhat. A hatósági, tehát mindenkor kétségtelenül levéltárnak elismert levéltár anyagának azok a darabjai, amelyekben semmiféle, a legtágabb értelemben vett jogi tartalom sincs, például az üdvözlést, jókívánságokat vagy részvétet kifejezők, valóban levéltári anyagnak nem tekinthetők, jóllehet azoknak az illető levéltárba való tartozását külső jelek (iktatószám, irattári jelzés) igazolják. Továbbá mindazokban az esetekben, amelyekben a levéltárt létrehozó tényező működése nem olyan irányú, hogy iratai többségének jogi tartalma eleve kétségtelen (mint például a család vagy az egyes személyek esetében), annak eldöntése, hogy az ilyen levéltár valóban levéltár-e, csak az iratoknak darabonként való átvizsgálása alapján történhetik. Nyilt kérdés maradván, hogy az ilyen döntésnél mi legyen az irányadó: a jogi tartalmú iratok darabszáma vagy a jogi tartalom fontossága. Végül vannak a levéltárt létrehozó tényezők között olyanok is, amelyek hivatalok és így természetesen ügyeiket hivatalos ügykezeléssel intézik, ellenben iratanyaguk mégsem tekinthető valóban levéltáraknak, mivel kétségtelen, hogy irataiknak túlnyomó nagy részében nincsen semmiféle jogi tartalom. Ezek a statisztikai hivatalok irattárai. 1 Striedinger : Was ist Archiv-, was Bibliotheksgut ? Archivalische Zeitschrift. III. Folge. 3. B. 153. 16
