Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)

I. ELŐADÁSOK - Herzog József: Mi tartozik a levéltárba és a könyvtárba?

Ezáltal ezek a levéltártöredékek — más hátrányokat nem is említve — a kutató előtt könnyen rejtve maradnak. Ebből az egyetlen példából is kitűnik, hogy a könyvtárak és levéltárak keletkezésének és gyarapodásának, azaz történetének vizsgálata a felvetett kérdésre megnyugtató választ nem adhat. A választ tehát más alapból kiindulva kell keresni. Ily alapul elsősorban a könyvtári és levéltári anyagnak külső tulajdonsága, vagyis az kínálkozik, hogy a szöveg megrögzítése milyen anyagon, milyen alakban, milyen módon és hány példányban történt. Hogy a kérdés elbírálásánál az anyag (hártya, papír stb.) és az alak (egyetlen levél vagy vaskos kötet) alapul nem szolgálhat, ez első tekintetre is világos. De nem szolgálhat alapul a szöveg megrögzítésének módja és példányszáma sem. Hiszen természetesen lehetséges, hogy az egyetlen példányban készült, kézzel írott szöveg kétségtelenül könyvtárba, viszont a számos példányban sokszorosított szöveg minden egyes példánya szintoly kétségtelenül levéltárba tartozik. Az utóbbi, talán szokatlanul hangzó állítás helyességét igazolja a váradi káptalan requisitorainak egy 1608. évi kiadványa, amely az első betűtől az utolsóig nyomtatva van és hajdan bizonyára 400 példányban készült; ennek minden egyes példánya — bár a könyvnyomtatásnak talán értékes emléke — mint eredeti, pecsétes oklevél, természetesen levéltári anyagnak tekintendő. A kérdés megoldása tehát csak a könyvtár vagy a levéltár fogalmából kiindulva kísérelhető meg. Hogy a két út közül melyik tekinthető inkább célravezetőnek, annak eldöntésére alkalmasnak látszik az a körülmény, hogy melyik anyagban, a könyvtáréban vagy a levéltáréban van az erősebb, a szervesebb összefüggés? Mielőtt e tekintetben az összehasonlítás megtörténnék, meg kell jegyezni, hogy ez alkalommal természetesen a levéltár legszűkebb fogalma, az egységes levéltár tartandó szem előtt, amilyen például egy természetes vagy egy jogi személy működéséből keletkezett levéltár, nem pedig az ilyen egységes levéltárak együttes kezelése által keletkezett összetett levéltár, vagy az egységes és összetett levéltárak ugyancsak együttes kezelése által keletkezett többszörösen összetett levéltár. A levéltár, vagyis szabatosan az egységes levéltár fogalma lényegileg úgy határozható meg, hogy az összesége mindazoknak az iratoknak, amelyek a levéltárt létrehozó tényező 14