Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Pesti hitközség jegyzőkönyve, 1828 Az 1820-as évekre a pesti zsidó közösség már kiépítette szervezetét, mely a sokféle joghátrányban élő közösség életét szabályozta és igazgatta. A zsidó köz­­ség életére vonatkozó döntéseket az elöljáróság hozta, melyben a korszak legte­­kintélyesebb - azaz legtanultabb és/vagy leggazdagabb - tagjai foglaltak helyet. Hetente üléseztek, és döntéseik eredményét jegyzőkönyvekben rögzítették. A jegyzőkönyveket eleinte még héber betűkkel írták, majd fokozatosan áttértek a gótbetűs német, majd a latin betűs magyar szövegezésre. Az 1828-ban kéz­­dett jegyzőkönyvet két példányban vezették, melyek szóról szóra megegyeznek egymással. Eltérés csupán írásmódjukban van: az egyik kötetet héber betűkkel, a másikat már gót betűkkel, mindkettőt németül, a német helyesírás korabeli szabályait betartva írták. Feltehetően ebben az időpontban a még csak hébe­­rül, illetve a már németül is író-olvasó elöljárók nagyjából kiegyenlítetten vol­­tak jelen az elöljáróságban, ezért volt szükség a párhuzamos jegyzőkönyvezésre. A kötetek címlapja még héber, melyen a pirossal kiemelt betűk számértéke adja a dátumot. A címet a korszak biedermeier divatjának megfelelő, de a népművé­­szét virágaira is emlékeztető rózsaág keretezi. Pest, 1828-1832 papír, tinta, vászon kötésben 55 x 40 x 7 cm A Pesti Izraelita Hitközségben fennmaradt dokumentum. MZSL (1-2-4)

Next

/
Thumbnails
Contents