Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Észter-tekercs A rituális szövegek - köztük a Purim ünnepén felolvasott Észter-tekercs - ha­­gyományosan pergamenre, kézzel írt betűkkel készülnek. A kevés 19. száza­­di kivétel egyike, Mordeháj Szófer gazdagon illusztrált, rézlemezről papírra nyomtatott megilája. Mordeháj ״szófer sztam”, azaz tóra, tfilin és mezuza író szófer volt, aki szakrális pergamenek írásával kereste kenyerét, de számos réz­­metszete és illusztrált kézirata is fennmaradt. A papírra nyomtatott megila ri­­tuális célra nem használható, inkább könyvészeti értékéért a polgárosult zsidók vásárolhatták. Ez a tekercs három, összeragasztott papírlapból áll, melyre há­­rom nyomólemezről készült a szöveg és az illusztráció. A szöveg tizenegy, kü­­lönböző szélességű oszlopban jelenik meg. A tekercs elején gazdagon illusztrált keretben a megila olvasására mondandó áldás szövege látható. Mordeháj Szófer két helyen is megnevezte magát: az első, díszes betűkkel írt szó közepén apró, mikrografikus betűkkel, a tekercs végén pedig egy koronás palásttal díszített ovális mezőben: készítette Mordeháj szófer sztam, Jozl szófer sztam fia, a kis időszámítás szerint 594-ben (1834), Nyitrán. Mordeháj Szófer Nyitra, 1834 Papír, rézmetszet 21 x 111 cm Steiner Lajos ajándéka, 1915 MZSL XXIV-M-16 (64.1226)

Next

/
Thumbnails
Contents