Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

illusztrált középkori máhzórok és hágádá.3 Kaufmann Dávid az elsők között gyűjtött jndaikát, s tagja volt a bécsi zsidó múzeumot létrehozó szakmai bizottságnak is. Kiállításunk és a kapcsolódó katalógus nagyon szűk válogatásából kimarad a képzőművészet, jóllehet a gótikától napjainkig találhatunk olyan műalkotásokat, melyeken héber betűk - vagy héber betűkre emlékeztető jelek - láthatóak, különféle jelentéstartalmakkal.

A KIÁLLÍTÁSBAN és a katalógusban 83 tétel szerepel, elsősorban a Magyar Zsidó Levéltár gyűjteményéből, melyeket a teljesebb kép kialakítása és az intézménytörténeti hitelesség kedvéért tizenkét múzeumi tárggyal egészítettünk ki a Magyar Zsidó Múzeumból. A két intézmény eredete azonos, 1909-ben határozták el egy ״zsidó gyűjtemények tára” felállítását, melyben a magyarországi zsidó közösségek múltjára vonatkozó mindenféle emléket gyűjtöttek. Külön levéltári gyűjtemény fejlesztéséről 1943-ban döntöttek, amikor a zsidótörvények által megkövetelt származásigazolások beszerzése miatt szükségessé vált a zsidó közösségek archív iratainak összegyűjtése és hozzáférhetővé tétele. A közösségi emlékezet egyik tragédiája, hogy ez végül csak a zsidó közösségek és mozdítható tárgyi örökségük szinte totális elpusztítása után, mintegy leletmentésként valósulhatott meg, elsősorban Grünvald Fülöp (1887-1964) és Naményi Ernő (1888-1957) erőfeszítéseinek köszönhetően. A munkában tevékeny szerepet vállalt az Országos Rabbiképző Intézet vezetője, Scheiber Sándor (1913-1985) is, aki a zsidó kultúra megőrzésére irányuló széleskörű tevékenysége részeként

IX