Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)
Összeírás A 18. század végéig zsidók nem lakhattak Pesten, csak a több napig tartó országos vásárokra érkezhettek, évente négyszer. Mivel éjszakára nem maradhattak a városban, szállásukat és kóser étkeztetésüket a városfalakon kívül eső, akkoriban kiépülő Terézia külvárosban volt a legegyszerűbb megoldaniuk, itt alakult ki a pesti zsidó közösség magja. 1795-ben az óbudai rabbi fennhatósága alatt zsinagógát is berendezhettek. Ugyan II. József 1785-ös rendelete értelmében már városokban is lakhattak, de a zsidókat sújtó extra adók ittég a tizenkilencedik század közepéig fennmaradtak. Az államnak befizetendő, és a közösséget fenntartó adók felosztásához szükségessé vált a zsidó népesség nyilvántartása, összeírása. Az 1832-ben készített összeírás héber betűs német nyelvű összeírása házanként rögzíti a városban lakó zsidók, 1158 család adatait. Többségük a Terézvárosban élt, de a tehetősebbek közül már a Belvárosban és a Lipótvárosban is laktak. Az összeírásból megismerhetjük a családfő foglalkozását, a családtagok születési helyét - még gyakran német vagy morva városokat - életkorát, jogállását és anyagi viszonyait. Feltüntették a gyerekeket és a csa- Iáddal élő cselédséget is. Pest, 1832 Papír, tinta, kézírás 57 x 45 cm, 263 oldal A Pesti Izraelita Hitközség irattárában fennmaradt dokumentum. MZSL1-1-3.
