Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Széfer Máhárám Mine

A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Kari) Fischer volt Prágában 1791-1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot. Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827-ben jelent meg Prágában, a híres Landau-nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári-királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12-én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi.

Prága, Landau nyomda, 1827 Papír, papír kötésben 23 x 36, 60 lap

1912-ben, ismeretlen módon került a gyűjteménybe.

MZSL XXIII (71.226)