Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Jánoshalmi hevrá kádisá jegyzőkönyve A 18. században kiépülő magyarországi zsidó községek számtalan jóléti intéz­­ményt tartottak fenn. Legelterjedtebbek a hevrá kádisák voltak, melyek el­­sődleges feladata a halottak rituális eltemetése és a temetők fenntartása volt. A temetkezések költségeit és a betegek, árvák, özvegyek segélyezését a közösség valamennyi tagjától begyűjtött adományokból, a cedákából fedezték. A hevrá kádisák a helyi alapszabályokat, a tagok névlistáit és a könyvelést általában dí­­szesen kimunkált jegyzőkönyvben, görög eredetű héber szóval pinkászban ve­­zették. A jánoshalmi hevrá kádisá jegyzőkönyvének címlapja a 18-19. századi héber könyvek jellegzetes kapuzatos díszítésével készült, melynek kapumezőjé­­ben olvasható a jegyzőkönyv címe, mely a településnevet a helyben használt vál­­tozathan, Jankovácként rögzíti. A címlap alsó harmadának festett temetési jele­­netén láthatjuk, hogy a hevrá kádisá tagjai vállukon viszik a halottat a temetőbe, előttük imatáblát tartó férfi. Az ábrázolás emléke annak a régi, a modernizá­­lódó államok közegészségügyi rendszabályaival megszüntetett gyakorlatnak, amikor koporsó nélkül, egyszerű deszkára fektetve temették el a halottakat. Feisch Aszód Halas 1802 38,5 x 25 cm Schmelczer Salamon ajándéka, 1950 MZSLX-9.1 (64.1072)

Next

/
Thumbnails
Contents